Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1985.

SZEGEDI PORTRÉK - Baróti Dezső: Sík Sándor emlékezete

•te, még 1931-bea, vagyis épp a Döntsd a tőkét c« kötetének elkobozása idején. Es azonban csak a kezdet volt. A továbbiakna nézve a legjobb, na magának Sík Sándornak adom át a szót. "A szegedi egyetemen előadásaim során tis év alatt négyszer került elő az élő irodalom, benne József Attila költészete. A bevezetés és a legjellemzőbb versek felolvasása után a baligatók la hozzászóltak, és rendszerint élénk eszmecsere fejlődött ki. József Attila tárgyalása minden alkalommal erős vitákra adott alkalmat, amelyben gondolkodásmódok és gyökeres Ízlések csaptak Össze, ce a költő mindig győztesen került ki. A legtartalmasabb és legtanulságosabb hozzászóló, a már akkor is komoly figyelmet keltett költő, Radnóti Miklós volt. Később az ún. .gyakorlatok során tanulmányoztuk az élő irodalmat. Ezeken a városbél is vettek részt vendégek és igy az egyetem saját körén túl is terjesztette az élő irodalom megismerését, A verseket az egyetem legjobb szavaiéi adták elő nagy művészi becsvággyal. Ezeknek az óráknak talán legnagyobb, azt hiszem mindnyájunkra legfele

jthetétlenebb élménye József Attila ódája volt." Sík Sándor: A kettős, végtelen. Budapest. 196°. Ecclesia Könyvkiadó. I. kötet. 331-332. Vagyis, és ezt már én teszem hozzá, az a minden sorával az érzéki szerelem boldogságát sugárzó nagy vers, amelynek szemináriumi méltatását még a világi professzorok közül is csak kevesen engedték volna meg. Egy csendes, és mégis igazi kulturális forradalom zajlott le ezeken a szemináriumokon, hiszen ott, ahol a Tűz már ciusa Adyjának, a Dózsa feje Juhász Gyulájának vagy a város peremén József Attilájának a soraiban kellett elmélyedniök még azoknak is, akik egyébként talán sohasem vették volna kezükbe köteteiket, nem csak esztétikai nevelés folyt. És ennek a professzorunk által akart-nem akart politikai szeminárium-