Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1984

RÉGÉSZET ÉS HATÁRTERÜLETEI - Fodor István: Jerney János a dél-oroszországi kun sírszobrokról

tha-magyar népfelekezetek' vallásos úgy, mint művészi maradványai gyanánt fognak tiszteltetni. A' szobrok' eredete 's mivolta fölötti kérdezéseimre az itteni nép is, egy szájjal a' kurgánokróli hozatásukat és kővé vált régi emberek' tartalmazását vállá; melly utóbbi babonás hiedelmüket gyakorta olylyatén balga kérdéssel adák elő: valljon mit vétkezhettek ezen szerencsétlenek?"^"

0 Mariupolba /ma: Zsdánov/ érve újból meglepi a szobrok sokasága, siralmas állapota másodlagos felhasználásukban, s tudomást szerez nagymérvű pusztulásukról is. Mint másutt, itt is leirja a szobrokat, kinézetük mellett anyagukat is, de rajzolásukat már nem győzi, ezért felhagy vele. "E* városban szobrok' kutatása alkalmával bámulva látám azokat földbe sárba süllyedve utczán heverni. Eöltünt A/ a' tengerpartnál álló makarónigyár' kapuja elé illesztett két pél dány. Egyik férfi szobor, 5 láb, másik női 4 1/2 láb magosságű, a' leásott talapzaton fölül. Emennek orra helyén valaki ál tal pajkosságból lyuk vésetvén, elcsúfitatott ; amannak feje' előrésze némi erőszak által hihetőkép nem régiben letöretvén, ez elvált darab még akkor is ott hevert. A' bajuszos szép példány töredéket kendőbe takargatva legényemmel szálasomra vitettem, Kairban szerzett egész fejjel együtt hazámba, az acaueniiának küldendőül. Kaukaszi alkat, arányos vonások és bajusz tűnnek föl rajta. Ezt rajzban is láthatja az olvasó. B/ Ugyanazon tengermelletti utczában beljebb a' városban nyugotfelé némi ház' szegletén kivül fekszik egy női szobor feketés gránitkőből!, 5 láb nagyságú. C/ Tovább menve a' déli vagy tengermelléki végsoron, egy szinte olly nagyságú, D/ Beljebb éjszakfelé némi alacsony ház' szögletén csonkitott férfi szobor. E/ Amattól nyugotra fekszik egy másik, talapzattal együtt 1 öl hosszaságban. P/ Külebb ettől 3 lábnyi férfi szobor. G/ A' város' nyugoti részén levő templomnak átellenében házszögletnél fővel lefelé ásva, 3 1/4 lábnyi, melly annyiból kitűnő: hogy dolmánya nem hosszú, mint rendesen a' többinek. Mindezek a'