Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1984

RÉGÉSZET ÉS HATÁRTERÜLETEI - Fodor István: Jerney János a dél-oroszországi kun sírszobrokról

legkeményebb quartzköböliek, 's elárulják a' dnapermellékiektől bányájukra nézve különböző voltukat; némellyek sárga és vörös szint játszanak, holott amazok általában í'ejéres azaz mészkőből készülvék. Fölötte nagy számban tűnvén föl márcsak az utczákon is e' csudálatos régiségek, benn az udvarokban és kinél létük iránti kutatással 's rajzolgatásukkal fölhagytam, ha csak valami szokatlan nem fordult rajtuk elő. Meggyőződtem itt arról is, hogy ezerekre mehetnek e' környékeken a'megmaradattak száma. A' mi leginkább búsított, az vala» hogy egyen sem találhattam bár minő írásjellemet ; és mindazok, kik efféléket állítólag ezer számú példányban is láttak, valamelly betű' nyomát rajtuk szemlélhetni tagadák. Már ezután csak arra terjesztem ki különösen figyelmem, hogy meddig terjed el a' szobrok' valódi hazája. E' kérdést illetőleg mindenhol gondosan beszedtem a' jártas-keltés egyének' értesítését. Itt aziránt nyertem világosítást, míkóp a' környéken levő kurgánokról hozattak be, leginkább e' város' megtelepítése alkalmával, mellyeken, mint eredeti helyükön én már egyet sem találtam épségben és sértetlenül. Azon szomoritó hirt is ismételve haliam e' városban, hogy a' nagyobb épületek alapjaihoz illy szobrok, ha kisebbek vagy könnyen törhetők voltak, széltiben hasz21 naltattak ekkoriglan." Kaira falu után tehát Mariupolban is vásárolt Jerney egy szoborfejet az Akadémia résaére. Ez utóbbi rajzát le is közli az I« tábla 3. képeként., . s a képhez megjegyzi: "Ennek eredetié a magyar académie gyűjteménye között látható". A hazaküldött szobrok azonban jelenleg ismeretlen helyen lappanganak. A második világháború előtt e szobrok nyomába eredő Bendefy László irja: "...minden arra irányuló fáradozásom, és utánjá22 rasom, hogy ezeket feltaláljam, meddőnek bizonyult." A sirszobrokkal kapcsolatos vizsgálódásait összegezve Jerney még egyszer leszögezi, hogy azok eredetileg a kurgánokon, azaz sirhalmokon álltak. Ez a megfigyelése máig hatóan valósnak mondható, annak ellenére, hogy az ásatásokból ma már