Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1984

TERMÉSZETTUDOMÁNY - Gaskó Béla: Ritka Cerambycidákról

A magángyűjtők sok szállal kapcsolódtak a Természettudományi Múzeumhoz. Viszonyukat az Íratlan rovarészetika határozta meg. Kovács és Gozmány /1962/ szavaival élve: "A szakmunkákból elsősorban azokat az állatokat igyekezzünk meghatározni, amelyek nem téveszthetők össze másokkal. Szaktanácsért végső fokon forduljunk a Természettudományi Múzeumhoz. Ha mások segítségét igénybe vesszük, ne sajnáljunk.átengedni fáradságuk fejében néhány olyan állatot, amelyből több is van birtokunkban, mert ez általánosan elfogadott szabály." Adataik pontositása tehát a vidéken dolgozó szakembereket is valamilyen formában a fővároshoz kötötte, ami meggyorsította az információk áramlásét. A nevesebb gyűjtők körében ez id5 tájt kialakuló Budapest-centrikusság szintén igy magyarázható. Sajnos ennek árnyoldalai is mutatkoztak. Ezt a korai periódust zárta le az eredetileg a millenárisra szánt, de végül csak 1918-ra elkészült Fauna Regni Hungáriáé kötet. Hogy mennyire várták mér a rovarászok a munka megjelenését, jelzi az Arthropode fejezet 1900-ae előzetes kiadása. Mint Paszlavszky /1900/ irja: "Közel áll ugyan az egész munka befejezéséhez, mindamellett számba véve a nagy érdeklődést, amellyel a szakemberek kivált az Arthropodák összeállítását várják, Társulatunk Választmányának f. é. április 25-én hozott határozata értelmében e kötetet külön is közrebocsátjuk." Talán a sors iróniája, de Herman Ottó vezetésével a világ élvonalába tartozó madarászainknak a nagy összegzésre még hosszú, évekig kellett várniuk. k Fauna Regni Hungáriáé a történelmi határokat követi. Magában foglalja a Kárpátok vonulatét, a Kárpét-medencét és a Tengermelléket. Nagy vonalakban a korabeli növényföldrajzi felosztást követve 8 régiót különít el. Rendenként fejezetekre tagolódik. Az egyes fejezetek elején a szerzők összefoglalják az illető Arthropode ordo hazai kutatásának történe-