Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1984

TERMÉSZETTUDOMÁNY - Csongor Győző: A készülő Jókai-növényszótárról

Természetesen egy ilyen Jókai-enciklopédiához időre, nagy felkészültségre, komoly munkaközösségekre lenne szükség, hogy a világ elé tárhassunk egy olyan müvet, amellyel a nálunk nagyobb nemzetek sem nagyon dicsekedhetnének. Egy ilyen műhöz - válaszolva Moesz Gusztáv megjegyzésére - talán a papiros drágasága sem lenne már akadály. Honnan szerezte Jókai hatalmas növényismeretét, erre nincs időm, hogy kitérjek. A felsorolt irodalom erre némi magyarázatot ad. A kertészkedés örömét, a növények szeretetét már 13-16 éves korában befogadta minden iránt fogékony lelke. Első regényében, a "Hétköznapokban" még az Alföld flórájával ismerkedtet meg bennünket. A 19 éves Jókai viszont /A Nepean sziget/ elbeszéléseiben már exotikus tájat, trópusi növényeket mutat be olvasóinak. Még 79 éves korában, élete utolsó esztendejében, amikor megirja "Ahol a pénz nem isten" c. regényét, is elkápráztat bennünket fantáziájával. Ebben a regényben, mely egy vulkanikus szigeten játszódik, csupán az exotikua növények /Itinera Princípium Coburgi cimü munka alapján/ képviselik a természettudományos valóságot. Szótáramban megkisérlem kiemelni a fontos

abb botanikai vonatkozásokat, s ahol lehet, megadom a magyarázatát is. Saját bevallása szerint a latin neveket Diószegi könyvéből, az exotikus növények neveit pedig útleírásaiból meritette. Nem beszélve kertészeti ismereteiről, hiszen gyakorló kertész volt kora ifjúságától kezdve. Jókai, mint tudjuk, festőnek készült. Ez mindvégig meglátszik Írásain. "Ügy bánik a növényekkel, mint a festő a színekkel" '- irja róla Moesz Gusztáv. Szótáramban igyekszem megemlíteni, ott ahol lehet, azokat a hazai vidékeket, vagy a határainkon kivüleső területeket, ahonnan a növéayleirások azáismazn&k. Ez azonban meglehetősen nehéz feladat. Jókait sokan bírálták, de azt kritikusai is elismerték, hogy növényleiráaai /sőt ásvány-kőzettani megállapításai, ál-