Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1984

RÉGÉSZET ÉS HATÁRTERÜLETEI - Vörös Gabriella: Későszarmata-hunkori telep feltárása Nagymágocs-Paptanyán

Vörös Gabriella: A NAGYMÁGOCS - PAPTANYAI KÉSŐSZARMATA TELEP FELTÁRÁSÁNAK EREDMÉNYEI /1983 - 1984/ A falu határában, a Mágocs-ér maga

spart3én az elmúlt évben homokbánya müvelését megelőző leletmentést végeztünk. A két ásatási szezon alatt összesen 2 100 rf-es területen egy hunkori szarmata falu részletét tártuk fel. Az ásatások számszerű eredményei: 7 ház, 44 gödör, árokrendszer része és egy füstölő műhely. Ennél sokkal lényegesebb, hogy a mágocsi ásatással egy sikeres sorozatot folytathattunk, hiszen a közel «1 2 múltban feltárt algyői és sándorfalvi nagykiterjedésű, gazdag leletanyagú teleprészletek után módunkban volt megkutatni Szentes környékének egyik szarmata települését is. A dél-alföldi szarmata • telepkutatás helyzete rendkivül ' ellentmondásos: az Alföld többi részéhez viszonyitva a legjobban kutatott,' ugyanakkor több évtizede nem jelent meg feldolgozás ebben a témakörben, és gyakorlatilag hiányzik az eddigi eredmények módszeres felmérése és összefoglalésa is. Az új feltárások - éppen mert nagy területen folyhatnak - új lehetőségeket nyitnak meg a korszak kutatói előtt. A korábbi teleprészletek általában különböző nagyságú és formájú gödrökből álltak, és csak elvétve fordultak elő építményekre utaló nyomok. Feldolgozásuknál a két legfontosabb szempont a kerámiaanyag tipológiai vizsgálata és az időrend kérdésének megoldása volt. A mágocsi feltárás eredményeinek rövid bemutatásával szeretném érzékeltetni, hogy milyen új szempontokkal gazdagodott - gazdagodhatott e korszak településkutatása. Bevallom, engem kezaettől fogva nem a tipológia ós a kronológia izgatott, hanem az, hogyan éltek, milyen házakban laktak, mivel foglalkoztak e település lakói. Erre az egyszerűnek tünő kérdésre ma még nem.tudok választ adni, de az eddigiek alapján is sokat sejtünk, és a feltárások folytatásától még többet remélünk.