Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1984

RÉGÉSZET ÉS HATÁRTERÜLETEI - Vörös Gabriella: Későszarmata-hunkori telep feltárása Nagymágocs-Paptanyán

Legfontosabb eredményeink a település helyzetével és szerkezetének elemzésével kapcsolatosak. Á terület bejárása és a környéken előkerült korábbi leletek alapján tudjuk, hogy a falu közvetlenül az ér magaspartjára települt és követte annak vonalát, ugyanakkor.mélységében a 200 métert is eléri. Úgy tűnik, sikerült megtalálnunk az ér felőli oldalon a falu szélét. A település szélétől a közepe felé haladva a különböző rendeltetésű objektumok meghatározott sávokban helyezkednek el. A rendezés elvét valószínűleg a viz közelsége, illetőleg távolsága adta meg. A falu legszélén találjuk a füstölő műhelyt. Helyzetét két lényeges tényező határozhatta meg: egyrészt fokozottan tűzveszélyes volt, ezért került a házaktól jó messzire, kb. 25 méterre. Másrészt fontos volt, hogy a folyó mellett legyen, mert egyik feladata valószinüleg a halzsákmány tartósítása volt, és a füstölést megelőző feldolgozó munkát, a halnasitást vizigényessége miatt közvetlenül a viz mellett kellett végezni. A műhely egyetlen hiteles párhuzamát Algyőről ismerjük, a településen belüli helyzete megegyezett a mágocsiéval. A következő sávban találjuk az agyag- illetve homokkitermelő helyeket, melyek közül méreteivel tűnik ki a 7-9., 13., és 25. számú részletekből álló gödöregyüttes. A házak a sávon belül csoportokban helyezkednek el. 2025 méter távolság van közöttük, ami azt sejteti, hogy az épületcsoportok mindegyike egy-egy gazdasági egység magvát jelenti. Az eddigi eredmények három ilyen egységet sejtetnek, de bizonyosat csak a további feltárások eredményei hozhatnak. Mindenesetre a 2., 3., és a 4. ház körül kibontakozó ároknak biztosan elhatároló, keritő funkciója lehetett, az aljában kibontott karólyukak alapján egy jól megalapozott, erős kerités alapárka volt. A házak körül szinte kivétel nélkül szabályos és nagyjából azonos méretű /100-120 cm-es átmérőjű/ gödröket bontot-