Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1983.

RÉGÉSZET - Horváth Ferenc: A rézkor- és bronzkor-kutatás helyzete és feladata Csongrád megyében

rookereszt úri kultúra kutatása. Ebbe az időszakba tartozó leletanyag csupán leletmentések, vagy más korszakok kuta6 tását célzó feltárások melléktermékeként került elő. A középső rézkor történeti kérdéseinek ismeretében döntően új eredményeket hoztak Ecsedy Istvánnak Gazdapusztai Gyula nyomán végzett kutatásai. ^ A csongrádi sír leleteire támaszkodva Ecsedy az okkersíros kurgánok népének első feltűnését a Tiszántúlon a Bodrogkereszt úri kultúra idejére helyezte. ^ A Hunyadihalom-csoport szoros kapcsolata a Saicuta IV 9 * Vajska - Lasinja körrel túlnyomórészt tisztázott. A korszak ismeretéhez új adatokat szolgáltatott a Csongrád-bokrosi ásatás, ahol a Hunyadihalmi-csoportnak a vele egyidős dunántúli Balaton-Lasinja-csoporttal való kapcsolatára de-••-1* ' f • 10 rult feny. A Békés megyei kutatások irányították a figyelmet a Cernavoda III-Boleráz-csoport dél-alföldi feltűnésére. ^ E népesség emlékeit a korábban feltárt későrézkor-eleji leletek újraelemzése során Szentesen, Deszken és Dócon sikerült kimutatnunk. "^

2 Ecsedy István kutatásai szerint ugyancsak a késői rézkor idejére tehetők a tiszántúli okkersíros kurgánok népének legtöbb halmos temetkezései is, miután ezek legjobb párhuzamait a Szovjetunió Ny-i részén, Romániában és Eszak-Bulgáriában a Cernavoda III- Celei, kora-Bádeni és korai Cotofeni kultúrák időhatárain belül fedezte föl. ^ ÁZ azóta eltelt időszakban került sor Hegedűs Katalin kurjánfeltárásaira Szentes-Besenyőhalmon és Derekegyháza-Ibolyáshalmon. Az előbbi feltárás esetében közelebbi kormeghatározásra nem nyílt lehetőség, az utóbbiról készült tanul14 nány megjelenése a közeljövőben várható. Új leletek előkerülése hiányában nehezen állapitható meg 15 a dé.I-altcldi Retz- Gajári tipusú kerámia helyzete, így az egyetlen Szeged környékéről származó lelet alapján nem lenét eldönteni ,hogy importtárgyról, vagy a többi alföldi lelet-