Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1983.

RÉGÉSZET - Horváth Ferenc: A rézkor- és bronzkor-kutatás helyzete és feladata Csongrád megyében

tel együtt a típus szelesebb körű elterjedéséről van-e 16 sz o. A környező országok kutatása részletesen tisztázta, nogy a rézkor végén a szomszédos területeken a Kostoléci csoport jelenti az alaplakosságot. A csoport leletanyaga a Dél-Alföldön 11 lelőhelyen fordul elő. x7 A szarvasmarha-temetkezés és a halbárka-edény előfordulása alapján ugyanebbe a körbe tartoznak az Ópusztaszer-Kisznertanyánái feltárt Bádeni sírok is. Az ilyen tipusú lelőhelyek nagy száma megengedi a következtetést, hogy a Kostoláci csoport ónálló jelenlétével számoljunk a Dél-Alföldön is . Minden bizonnyal a kutatás hiányossága, nem pedig eltérő történeti fejlődés az oka, hogy a Cotofeni kultúra romániai lelőhelyei a mai országhatárnál hirtelen meg19 szűnnek. Felderítésük a régészeti topográfiai munkák sürgető feladata. Különösen fontos lenne a dél-alföldi zsmegdiszes Keramia problémájának módszeres kutatása. Legutolsó öszszegzésünk alkalmával ezek előfordulását a korábban ismert Szerbkeresztúr, Pitvaros és Békésszentandráson túl Ottomosrői és Kiskunfelegyháza-Pákapusztáról is sikerült Kimutatni. Jelenlétük önmagában felkelti a gyanút, nogy számolnunk kell a zsinegdiszes elemek hordozóinak szamottevő bronzkor eleji behatolásával is. Ugyanezt erositi az a tény is, nogy egyidejűleg tűnnek föl zsinegaiszes elemek a Choplice-Veselé-Nitra csoportban, a Drassourg-csoportban, a Pre-Hatvani kultúrában es a Schneckenberg kultúrában is. ^ Korai bronzkorunk többé-kevésbé jól ismert első regéli* szeri egysége így továbbra is a Makó-Kosihy-Caka kultúra oél-alföldi csoportja. Ennek viszonya a környező kultúrákhoz, oelsö időrendje azonban még távolról sem tisztázott részleteiben. 1971-ben Kürti Béla új korai bronzkori lele-