Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1983.

RÉGÉSZET - Horváth Ferenc: A rézkor- és bronzkor-kutatás helyzete és feladata Csongrád megyében

Horváth Ferenc: A RÉZKOR- ÉS BRONZKOR-KUTATÁS HELYZETE ÉS FELADATAI CSONGRÁD KEGYÉBEN összefoglalásunkkal a két nagy korszak régészeti kutatásainak új eredményeit tekintjük át. Azokat a feltárásokat és feldolgozásokat, amelyek az egyes időszakok, kultúrák legutolsó monografikus feldolgozásai óta születtek. Ezek az eredmények egyben kirajzolják a kutatás jelenlegi helyzetét és kijelölik a megoldásra váró feladatokat is. A késői neolitikum és a korai rézkor átmenetének helyi kulcsát jelentő Gorzsa-csoport névadó teli településének 1978 óta tartó folyamatos feltárása során bizonyossá vált, hogy a Gorzsa-csoport a korábbi feltételezésektől eltérően kapcsolódott a korai-rézkori fejlődés megindulásához. ^ A csoport jellemzőnek tartott apróbütykös kerámiája ugyanis már a Gorzsa V-d fázisban, azaz a korai tiszai időszakban nagy számban fordul elő, majd a klasszikus Tiszai időszakkal párhuzamos V-c fázisban is általános. így az a feltételezés, hogy a Gorzsa-csoport és a gorzsai tipusú kerámia megjelenése időben követi a klasszikus tiszai idősza4 kot - módosításra szorul. A csoport életében két periódust különíthetünk el. A gorzsai periódusba tartoznak a gorzsai rétegsorból a korai és a klasszikus Tiszai kultúrával egyidejű szintek. A klasszikus tiszai kultúrát követő periódust a Deszk-ordosi lelőhelyen előkerült prototiszapolgári jellegű leletanyaggá 1 Deszk-ordosi időszakként különítettük el. ~* A Gorzsa-csoport kapcsolódása a Deszki csoporthoz azonban ezeken a lelőhelyeken sem figyelhető meg. Az átmenet pontos megismeréséhez ezért halasztnatatianul szükséges néhány feltárás a Deszki csoport legkorábbi településein. A tisztánlátást nehezíti, hogy az elmúlt évtizedben szinte teljesen szünetelt a Tiszapolgári kultúra es a Sod-