Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1983.
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Zombori István: Pesty Frigyes helynévgyűjteménye
Zombori István: PESTY FRIGYES HELYNÉVGYÜOTEMÉNYE /A MAI CSONGRÁD MEGYÉRE VONATKOZÓ RÉSZEK/ A XIX. század második fele a maga viszonylag nyugodt, békés körülményeivel nagyot lenditett a hazai tudományos élet fejlődésén. Vonatkozik ez a történettudományra is. A mai napig használatos nagy forráskiadványaink és egyéb jelentős sorozataink ekkor indultak meg - igy a Magyar Történelmi Tár, a Monumenta Hungáriáé Historica I. Diplomatana. /MHHD, 1857-től/ a Monumenta Hungáriáé Historica, II. Scriptores/MHHS 1857-től/ a Magyar Országgyűlési Emlékek /MOE, 1874-1917/, vagy az Erdélyi Országgyűlési Emlékek /EOE, 1875-1898/. Jelentős előrelépés történt a történeti statisztika terén és történeti földrajz hazai kutatásának kidolgozásában is. A mai napig jelentős kezdeményezések egyik legtiszteletreméltóbbika Pesty Frigyes egyszemélyes vállalkozása Magyarország helyneveinek összegyűjtésére. Életéről e helyen csak annyit, hogy Temesváron született 1823-ban, részt vett a szabadságharcban, utána rövid időre börtönbe került, majd Temesváron a kereskedelmi kamara titkára. Dónevü, elismert gazdasági szakember, aki emellett lapot szerkesztett, 1861-től országgyűlési képviselő, és történelmi tanulmányokat irt, főleg a Délvidékről. 1859-ben lett az MTA levelező 1877-ben rendes tagja. 1864-ben Pestre költözött, egyik fő szorgalmazója volt a Magyar Történelmi Társulat megalakításának, amelynek folyóirata a napjainkban is legnagyobb tekintélyű szakmai kiadvány, a SZÁZADOK lett. 1853-ban határozta el, hogy elkésziti az akkori Magyar ország helyneveinek gyűjteményét, Horvátország, Dalmácia és Erdély területét is belevóve. Óriási vállalkozás volt ez, amelyhez a Helytartótanács segitségét kérte. Azt irta:
