Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1983.

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Zombori István: Pesty Frigyes helynévgyűjteménye

" ... a helynevek múltunk ismeretére sok részben a legbecsesebb felvilágosításokkal szolgálnak, be kell vallanunk, hogy éppen ezen oktatóink leginkább vannak fenyegetve az enyészet által; és minél tovább fűzi a jelen nemzedék gondtalanságát e tárgyban, annál sűrűbb lesz a homály, a megoldás sok kéraésre nézve annál nehezebben fog lenni..." Elmondta továbbá, hogy az így nyerhető anyag igen fontos nyelvészeti, történeti, régészeti, néprajzi szempontból is. De ezt egy ember - magában - nem gyűjtheti össze, ehhez szükséges a segitség: többezer kérdőívet kell szétküldeni a községekhez, és a Kapott válaszok anyaga alapján kezdődhet a földolgozás. A Helytartótanács a MTA véleményét kérte, es amikor onnan támogató válasz érkezett, hozzájárult, hogy Pesty szétküldhesse a kérdőiveket és a hozzá tartozó utasítást. A kérdőív 7 kérdést tartalmazott: 1. A megye, kerület, járás, szék neve. 2. A község, város neve, ahány féle alakban csak ismeretes. 3. Volt-e régen más elnevezés? 4. Mikor emiitik a helységet a legkorábban? 5. Honnan népesítették be? 6. Mit lehet tudni hagyományból, köztudomásból a név eredetéről, értelméről? 7. A község határában előforduló nevek: dűlők, puszták, vizek, erdők, legelők,kaszálók stb. nevei, és azok magyarázata, értelmezése. Végül ezeknek a megnevezett helyeknek jelöljék meg a szomszédos, határos területeit is. A mellékelt utasítás gyakorlatilag hasznos tanácsokkal látta el az összeírás készítőit, kitérve arra, hogy milyen kérdéseket adjanak föl a falusiaknak, és hogy milyen helyi forrásokat /egyházi, közigazgatási, sto./ vegyenek igénybe. A szétküldés 1864-ben történt meg, de mivel jónéhány helyről nem érkezett válasz, más anyagok pedig hiányosak voltak, 1865-ben pótlólag újabb lapokat küldtek szét. A beérkezett teljes irományokat Pesty megyénként beköttette, és igy kéziratos formában használta. Sajnos élete folyamán csak egyetlen kötet készült el és jelent meg 1888-ban,amely gyakorlatilag az elméleti-történeti összegzés és módszerta-