Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1983.

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Rózsa Gábor: Az első magyarországi fokmérés térképes nyomai a korabeli Kistelek-ábrázolásokon

Sejtésünket BALLÁ Antal eddig ismeretlen térképe igazolja: 11 a Szeged Szabad Királyi Város Kis Telek Praediumának, valamint Alsó- és Felső. Csengelének úrbéri felosztásához 1775-ben készitett mappáján a "Statie Postalis" tömbjétől D~re feltüntet egy dombon álló keresztet /Crux/, és egy valószinűleg óriási fűzfát, melynek felirata: "Salix hoc terrarum tractu eminentissima" -, tehát legvalószínűbb, hogy jelként is nagyon megfelelő lehetett. Vajon BALLÁ hat évvel Liesganigh méréseit követően ismerhette-e azokat? Tudjuk, hogy 1793-ban rézbe metszett Pest-Pilis-Solt térképén figyelmeztet a péterváradi meridián Liesganightól ismert adataira, bár annak datálását tévesen 1763-ra, tehát még 5 évvel korábbra teszi, és a térkép síkrajzán is megemlékezik az egykori mérőhelyről: "Divers Ubi Observ Liesganig". Véleményünk szerint nem perdöntő, hogy ezt nem a Statio Postalis mellé irattá, melynek felirata, mivel az előzőtől D-re esik a budai postaútra támaszkodóan és sorfolytonosan következik alatta. Lehetett itt is, lehetett ott is, de a több napos éjjel-nappali észlelés, valamint a szabad szögmérés és a kiváló bázismérő irányjel adottsága, mind a postaállomás melletti mérőhelyet valószinüsitik. A biztos feleletet talán sosem adhatjuk meg, hiszen a numerikus próbálkozások még nagyobb szórást mutatnak. Ha 12 elfogadjuk Liesganig helymeghatározását, akkor az egykori obszervatóriumot a várossá fejlődő községtől É-ra kellene keresnünk. Ha Bellával együtt "tévedve", tehát a korabeli mérési hibákat rekonstruálva az 1793-as térképen közelitjük a számszerű szélességi fokértéket, akkor a postaállomástól is D-re kellene esnie a mérőhelynek. Egyéb rekonstrukciós lehetőség is adódna: számbavehetnénk először a hazai, majd a jugoszláviai területre eső azonos, még ma is meglévő pontokat, és a mérési eredményeket ráilleszthetnénk azok mai összrendezőire valamilyen affinitáson alapuló