Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1983.

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Rózsa Gábor: Az első magyarországi fokmérés térképes nyomai a korabeli Kistelek-ábrázolásokon

transzformációval. A munkát meg is oszthatnánk a jugoszláviai kollégákkal, hiszen bizonyára érdeklödnek a javarészben területükre eső, és kiindulási pontjával a volt péterváradi erőd egykori /?/ óratornyára támaszkodó láncolat után. Számunkra azonban elegendően fontos, hogy több mint két évszázada itt a Tisza-vidéken fejeződtek be a Föld méreteit meghatározni kivánó csillagászati és geodéziai mérések, melyeknek egyik utolsó mérőhelye éppen Kisteleken volt. Döntő érvünk BALLÁ 1775. évi kéziratos térképén tett különös megjegyzése mellett a bizonyítható tudatosság: az Országos Műszaki Múzeum segítségével ugyanis hozzájutottunk Liesganig könyvének egy teiisteli jegyzetelt pldányához: ^ a Pannonhalmi Bencés Föapátsági Könyvtár példányának „exlibrise" elárulja nekünk, hogy ez a könyv nem akárkié, hanem éppen BALLÁ Antalé volt, és megtudjuk azt is, hogy közvetlenül a megjelenése után, 1770 szeptember 8-án került a tehetséges mérnök birtokába! /2. kép/ a4 Szinte biztos tehát, hogy a Statio Postalis Crux-keresztes dombja volt a mérőhely, a jezsuita rendbéli csillagász tizlábas szektorát magához a feszülethez erősítette, mégpedig annak D-i oldalán, és a kvadránsával e helytől még délebbre kellett felállnia /kb. fél méternyire/, hogy mozgásában és észleléskor a kereszt ne akadályozza. Véleményünk szerint tudatosan nem tért ki leírásában e mellékesnek egyáltalán nem nevezhető körülményre, talán magas pártfogói vagy eredményeit joggal irigylő rendtársainak rosszallásától való félelmében hallgatta el. Ennek a fűzfának és keresztnek a nyomát utoljára VEDRES István térképein találjuk, aki a II. Dózsef által el15 rendelt határfelmérés során még rajzot készített róla.