Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1983.
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Rózsa Gábor: Az első magyarországi fokmérés térképes nyomai a korabeli Kistelek-ábrázolásokon
••7) M jelű Szirtushegy valamelyik dombja, "£ " jelű a Kenyérváró hegy /v. halom/ Kómpöcön, "ó - jelű a kisteleki lóváltó befogadó csárda udvara, illetve a közvetlen mellette levő /volt/ szőlődomb tetőpontja. /1. kép/ Valamennyi pontnak van helytörténeti jelentősége, de a legjelesebb nyilvánvalóan az északi bázis /£-£/ végpontja, melyen a csillagászati mérésekhez szükséges ideiglenes obszervatóriumot is telepitették. Kistelek község akkor még nem létezett, helyén csak néhány szállás volt a Szeged-budai postaút és a Csongrád-majsai keresztút szegletében. A lóváltó befogadóra nyilván hasonlóan gyakorlatias okok miatt esett a választásuk, miként a déli kezdőponton a csurogira is. Nem volt ugyanis véletlen, hogy a többnapos észlelést milyen körülmények között tervezik megkezdeni: "Házat alig látsz - irja -, csak sárból gyengén épitett és nádkévékkel rosszul fedett nyomorúságos kunyhók láthatók mindenfele. A nyájak pásztorai lakják ezeket, akik életmódjukban éppúgy, mint arcvonásaikat tekintve durva emberek. Őket is, akár csak a nyájakat, vad kutyák őrzik, amelyek csodás értelmesseggel őrködnek az egész körzeten, hasonlítanak a farkasokhoz. Maguktól a farkasoktól persze jobban kell félni, mint g az emberektől, elsősorban az éjszakai órákban." A Kisteleki Obszervatórium helyét mind numerikus, mind grafikus térképészeti módszerekkel rekonstruálni tudtuk. Az E 5-ös főközlekedési út Szeged felé kivezető szakaszán a keleti /142 km-es bal-/ oldalon megtaláltuk a régi posta-váltó állomás nyomait, és az egykori csárdának még ma is meglévő melléképületét. x0 Sajnos Liesganigh sehol sem irja, hogy Kisteleken milyen építmény szolgált szektorának felállítására, mindössze annyit tudunk meg, hogy a megfigyelőnek választott szögméröhelytől É-ra, 0,24 ölre esett. A csekély távolság miatt komolyabb építményre, toronyra, kéményre nem következtethetünk, de magá-nos fára pl. már igen!