Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1983.

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Rózsa Gábor: Az első magyarországi fokmérés térképes nyomai a korabeli Kistelek-ábrázolásokon

- "Kanizsán, Zentán és Szegeden épülő és meglevő templomtornyokat tudtak irányozni, sőt azokon már nagy gyakorlattal létesítettek szögmérő állomásokat is," - hovatovább még az őszi ködök és hidegek előtt be kellett fejezni a munkájukat: Napészleléseiről például igy emlékezik meg : "Biztos, hogy másutt soha nem láttam Phoebus arcát annyira formátlannak, mint ezen a párás vidéken, a peremét annyi és olyan óriási beöblösödés törte meg, hogy egyik-másik kitet7 te a Nap kerületének öt tizedét is!" Az állomások összeláthatóságának vizsgálata sorén érdekes légkör-meteorológiai megfigyeléseket is tesz: "... igen gyakran főként olyankor, amikor melegebben sütött a Nap, az egész vidéket körben egy-két öl magasságig sűrű pára üli meg, hogy becsapja az idegen szemét, és állóvizet mutat, valamint házak oromzatát, mintha a levegőben úsznának. ... Szeptember 18. napjától, amikor elhagytuk a csurogi megfigyelőt, október 15-ig, amikor Kisteleken eljutottunk az utolsó, vagyis 2? napon át 18 esőset számláltunk ... ámbár, az igazat megvallva, sohasem látszottak szinte tisztábban a jelzések, s nem lehetett pontosabban meghatározni a szögeket, mint éppen nem túl sűrű esőben, amely elnyomta a horizonton a kellemetlen g párásságot." A Magyar Népköztársaság területére eső pontokat módunkban volt azonositani. Ezek kivétel nélkül nagyon szerencsésen megválasztott magaspontok, melyeket a későbbi geometrák.majd az Országos Felmérés intézményes munkálatai többször is meghatároztak; "X" jelű a Kurvadomb a Madarásztónál, "Y" jelű a Bojárhalmok egyike a mai Domaszéken, "Z" jelű az egyik szegedi templomtorony, - itt a latin ábécé a jelekre kevésnek bizonyulván: - OC >• jelű a Szatymazi temetődomb a Fehér-tónál, " ß " jelű a Sós Pál halma, Ősze-széknél,