Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1983.

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Rózsa Gábor: Az első magyarországi fokmérés térképes nyomai a korabeli Kistelek-ábrázolásokon

napig, ez volt az alapvonal, és az egész munka kiinduló pontja, s a szobánkkal szomszédos kéménye volt a megmérendő meridiánfoknak a déli vége, ebben talált ugyanis helyet tizlábas szektorom." Az alapvonalmérés metodikájáról pedig igy ir: "Még az alapvonal kimérésére szolgáló léceket is Bécsből hoztuk magunkkal. ... Társammal, Ramsporck testvérrel előrementem, s tőlünk bizonyos távolságra követtek minket a tűzszerész urak. Mindegyik csapatnak volt négy léce, s ezeknek mindegyike három párizsi öl hosszú volt, s nem több, hogy ugyanis ilyen hosszú úton könnyen lehessen szállitani, a hét öl hos3zú léceimet kétfelé vágtam." A háromszogláncolat mérőállomásainak jelölésére jelrudat és csóvát egyaránt használtak: "öt, a lehetőség szerint legcsekélyebb súlyú és terjedelmű jelrudat készítettünk,hogy mindent egy szekérrel szállíthassunk. Mindegyikük kb. fél láb vastag, majdnem négy oi hosszú fából állt, melyen át mérőzsineggel íelr.úzható és leereszthető volt az öt láb magas hatszogű fordított csonka gúla. ... Tiszta és nyugodt ég mellett tízszer ölnél is messzebbről lehetett látni, ha alakja az égre és nem a homályos földre vetitödött. ... Ezeket csak nagyobb távolságokra tartottuk fönn, kisebb távolságokon kereszt alakban fára kötött nagyon hosszú nádszálak szolgáltak j eÍzesül." Nagyon érdekes, amit a fa hiányáról ir: "Fában éppen akkora a hiány, mint minden másban - az égen, a földön és a füvön kivül A nádat hatalmas mocsarak táplálják, s a lakosoknak gyér tüzelőül, valamint a falak, kerítések és háztetők összetákolására szolgál." ^ Háromszögelési láncolatukat kezdetben harmonikusan fejlesztik, de egyre északabbra jutva, itt Szeged környékén a korábbi rend felborulni látszik, aminek több oka is lehetett: - "... a tűzszerész urak szeptemberre, mire ide ért a munka, nagyobb tapasztalatra tettek szert a pontok kitűzésében...",