Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1983.

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Rózsa Gábor: Az első magyarországi fokmérés térképes nyomai a korabeli Kistelek-ábrázolásokon

Rózsa Gábor: AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI FOKMÉRÉS TÉRKÉPES NYOMAI A KORABELI KISTE LEK-ÁBRÁZOLÁSOKON 1769. október 27-én irányította Kistelek égboltjára szektor nevű mérőműszerét egy csillagász-szerzetes, Liesq a- niq József

, hogy a magyar Alföldön is megállapítsa a Föld, mint égitest fő méreteit. x Erathostenész híres syénei kísérlete óta sokan és sokfelé próbálkoztak a helyi meridián /délkor/ 1 fokos ívdarabja hosszának meghatározásával. A 17. században kezdődő európai fokmérések egyik késői és legkeletibb példája volt a Csurog-Kistelek közötti, melyet két szerzetes /társa Joseph Ramspoeck/, és két tűzszerész katona, Leopold Unterberger és Hippolyt Vérité végeztek itt a Tisza vidéken, hogy eredményeik mentesüljenek a korábbi dombos-hegyes vidéken végrehajtott mérések kedvezőtlen hatásaitói. " Itt még óriási méröléceiket is szinte zavartalanul csatlakoztathatták egymáshoz, hiszen a széles sik réteken majd mindenütt ideális mérőpályát találtak. A déli végpont közelében különös, nem természetes képződményt, az ún. Római Sáncot választották mérőpályának, mert erről már Marsigli leírásaiból értesülhettek. Kistelek, mint északi bazisvégpont és Szeged, mint legmagasabb láncolati pont, csak azért válhatott e munka kapcsán híressé, mert a még Bécsben elhatározott péterváradi meridián közelébe estek.. Az expedíció 1769 augusztusában szállt a Dunára az óriási, fából készült mérőműszerekkel, majd rövid pozsonyi időzés után 3uöán is megállva odahagyták a Péterváradra menő dereglyét, és szekerekről, lóhátról szemlélték meg a mérőpalyát Szolnok-Szegeden keresztül. A Római Sáncokhoz jutva augusztus 30-án választották a Csurog melletti pusztacsárdát átmeneti fönadiszáliásokul: "Ez a házikó volt lakásunk 18