Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1983.

IRODALOMTÖRTÉNET - Lengyel András: A szegedi írók életrajzi lexikonának kérdései

a. Cimszó. Mindig a legutolsó - hivatalos, anyakönyvezett - név. Ha nevet változtatott, ezt annak időpontjával együtt közölni kell zárójelben. Segitség e tekintetben, hogy Gulyás Pál az 192l-ig terjedő időből kb. 60.000 névváltoztatást gyűjtött össze a Budapesti Közlönyből; ez az anyag az OSzK-ban megvan. Az 1946 előtt születetteknél a nemesi előnevet, öröklőt, rangot is célszerű közölni. b. Születési hely. Aki Szegeden született, az nem jelent gondot. Aki máshol született, annál a vármegye neve is fontos. A név mindig az legyen, ami a születés időpontjában volt . c. Foglalkozás. A nyugdíjazást megelőző hivatalos foglalkozásnak kell a lexikonba kerülnie; az hogy az illető iró, úgyis kiderül. Érdemes föltüntetni, ha választott tagja volt valamely irodalmi, tudományos vagy művészeti társaságnak . Ha tudjuk, célszerű megemliteni a szülők nevét, szüle tési és halálozási időpontját, foglalkozását.is. Ez nagyon lényeges társadalomtörténeti adat. A szócikk törzse kétségkívül az életpálya leirása. Ennek adatai: mikor, hol, melyik iskolában végzett, kiknél tanult, az egyetemi kar, szak, tagozat neve, mikor doktorált, miből, mikor lett egyetemi magántanár. Met tői,meddig, hol, mivel foglalkozott, milyen beosztásokban dolgozott. Ez a leírás a legkiemelkedőbbeknél, egy Juhásznál, Móránál, Tömörkénynél ennél lényegesen részletezőbb kell hogy legyen, hisz hol találjon részletes életrajzi adatokat az olvasó róluk, ha nem egy lokális lexikonban. Fontos része a szócikknek az irodalmi munkásság adatainak fölsorakoztatása. Előbb a folyóiratokban, újságokban megjelent írásokat érdemes közölni, sorrendjük: versek, cikkek,