Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1983.

IRODALOMTÖRTÉNET - Lengyel András: A szegedi írók életrajzi lexikonának kérdései

könyvismertetések, tanulmányok, egyéb irások, de ez a sorrend nem-szépiróknál értelemszerűen más is lehet. Tanulmányok esetében a cim is érdekes lehet. A lapok rendjén belül a sorrend időrendi. A szinművek, ha az illető szinműveket is irt, a cikkek után, de az önálló müvek előtt szerepelhetnek. A szinművek esetében célszerű megadni a bemutató időpontját is, valamint a megjelent szinikritikákat. Külön tételt jelent az önállóan megjelent müvek fölsorolása. Tételszámok alkalmazása ajánlatos, zárójelben célszerű megadni a mű ismertetéseit is. Ha az illető forditó, összeállitó, átdolgozó volt, ezt folyamatos tótelszámozá9sal saját művei közt lehet adni, de föl kell tüntetni azt., is, ki irta a munkát. Ha szerzőnk ráadásul még előszót is irt, azt az önálló müvek után célszerű adni. Szerkesztői tevékenységét ez követően kell adni. Lapszerkesztők esetében ez az adat értelemszerűen az életút eseménytörténetéhez tartozik . Számos probléma még külön tárgyalható volna. Helyettük, egy gyakorlati kérdésről szólnék. Elkezdtem a munkát. Lexikonaink s más művek átnézése révén kialakítottam egy kb. 600 névből álló cimszójegyzéket; ezek alkotják majd a lexikon vázát. Ha egy-egy iróra kb. 10 adatot számitunk /ennél a valóságban lényegesen több jut majd/, a lexikon 6000 adatot tartalmaz. Ez nagy szám, ha tudjuk, hogy ezeknek az adatoknak kemény adatoknak kell lenniük: „lirának", értelmezésnek, körülírásnak a lexikonban nincs helye. A munka nehézsége e tényben van, hisz előkép nincs, a szegedi irók életrajzi s bibliográfiai adatait még senki nem gyűjtötte össze. Nagy segitség volna tehát, ha a Délmagyarországban, máshol megszaporodnának az Íróportrék a kisebb szegedi Írókról is - s a már ismert adatok újrahasznosítása helyett az anyagföltárás vezetné ezeket az alkalmi írásokat.