Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1983.

IRODALOMTÖRTÉNET - Lengyel András: A szegedi írók életrajzi lexikonának kérdései

d. / itt született e. / itt halt meg. Nem szegedi viszont az, aki csak gyakran megfordult itt, de soha nem lakott a városban. 3. Ki tekinthető irónak; tevékenységi köre okán ki veendő föl a lexikonba? Föl kell venni a. / a szorosabban vett szépirókat /irók, költők, drámaírók/ b. / a másodlagosan iróknak tekinthetőket /kritikusok, i rodalomtörténészek/ c. / újságírókat d. / a rokon szakmák művelőit /művészeti irók, művelődéstörténészek, nyelvészek, folkloristák/ d./ a művelődési igazgatás vezető embereit. 4. Bekerüljenek-e a lexikonba élők, vagy csak lezárt pályák adatait regisztráljuk? Élőknél nagyobb, sőt igen nagy az értékelési hibalehetőség, az élők regisztrálása során tar talmi értékek, efemer jelenségek is bekerülhetnek. Ezt a koc kázatot, úgy hiszem, vállalni kell. Részben azért, mert a je lentős élők adataira igény van, a fürdővizzel nem szabad kiönteni a gyereket is; részben pedig azért, mert az efemer ér tékek jellemzőek egy történeti szakaszra. Ha mi ma irónak te kintünk egy tollforgatót, jóllehet 9emmi maradandót nem alko tott's ilyet nem is fog alkotni, lexikonunkba be kell venni, - mint az irodalmi tudat zavarának megnyilatkozását. A fölvételt az alkotás vagy a korabeli nevezetesség puszta ténye is indokolja. 5. Hogyan épüljön föl egy szócikk, mik legyenek adatai? Fölfogásom a közkeletű lexikonok gyakorlatával ellentétben, egyik legjobb mai lexikográfusunk, Viczián Oános fölfogásával rokon. Az általa kialakitott szócikk-szerkezet a következő :