Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1983.

IRODALOMTÖRTÉNET - Lengyel András: A szegedi írók életrajzi lexikonának kérdései

készítése tehát sok időt, sok munkát és türelmet igényel; az adatok egyszerű összegereblyézéséve1 a feladat nem oldható meg. De - s ez nagyon fontos - a feladat igy sem irreális; a lexikon, ha nagyon akarjuk, elkészíthető. Egy ilyen bio-bibliográfiai lexikon természetesen számos elvi s gyakorlati problémát még előzetesen fölvet; az érdemi munka megkezdése előtt sok mindent tisztázni kell. Előadásomban ezek közül vetek föl néhányat, talán nem lesznek érdektelenek . 1. Az első kérdés, amit föl kell vetni, kétségkivül az : milyen jellegű legyen ez a lexikon? Kislexikont csináljunk-e, amely csak a legfontosabb irok, legfontosabb adatait tartalmazza, vagy ellenkezőleg, aff.éle szegedi Szinnyeit, amelyben mindenki, a legjelentéktelenebb tollforgató is megtalálható? Bizonyos, hogy mindkettőnek, kivált az utóbbinak volna haszna, értelme. Megoldhatónak azonban leginkább egy a kettő közötti, ún. középlexikon látszik, amely bőven válogat az irók közül, adatai, ahol lehetséges, bőségesek, de a válogatásban egy szint alá már nem megy le. Esetünkben, mondjuk. Varga Borbála már nem kerülne be a lexikonba, jóllehet több könyve is vo

It . 2. Ki számit szegedinek? Ez könnyű kérdésnek látszik, de egyáltalán nem az. Hogy Duhász, Móra, Tömörkény szegedi-e, nem kérdéses. Dózsef Attila, aki egy évet töltött, Szabó Dezső, Somlyó Zoltán, akik hónapokig éltek itt, már problematikusabb. Mi legyen velük? Vegyük föl őket? Ha fölvesszük, újabb kérdések merülnek föl: milyen szócikket kapjanak : egész pályájukat tekintsük át, vagy inkább csak a szegedi időszakot részletezzük? De visszatérve az alapkérdésre: mi legyen az a határ, ami még szegediséget jelent? Megitélésem szerint lexikonunk szempontjából szegedi az, aki a. / itt született, élt s halt /pl. Duhász Gyula/ b. / itt élt s halt /pl. Móra Ferenc/ c. / hosszabb rövidebb ideig a város lakója volt