Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982

RÉGÉSZET ÉS HATÁRTERÜLETEI - Cseplák György: Hogyan készítették a kőrös kultúra edényeit?

Csaplak György: HOGYAN KÉSZÍTETTÉK A KŐRÖS KULTÚRA EDÉNYEITÍ Az elmúlt évtizedben a szegedi Móra Ferenc Múzeum jóvoltából az újkőkori cserepeken található emberi ujjbegy körömbenyomatok vizsgálatával foglalkoztam. A vizsgálatok eredményeiről éppen két éve, ugyanezen a fórumon számoltam be Önök előtt. Miközben az emberi kéz nyomait vallattam, megilletődötten tanulmányoztam magukat az edénytöredékeket ia. Megnéztem a felszíneiket, törésfelületeiket, az edények alját és tetejét, közben képet alkottam magamban arról, hogyan készülhettek az edények. Szíves elnézésüket kérem azért, hogy az erre vonatkozó irodalom ismerete nélkül, kizárólag a saját vizsgálataim alapján számolok be megfigyeléseim eredményeiről. Ami az edények alapanyagét, az agyagot illeti: a készítők nem fektettek nagy súlyt az agyag finomítására. Nem ülepítették, nem gyúrták finomra és csak a nagyobb idegen anyagokat távolították el belőle. A cserepek vizsgálata alapján megállapítható, hogy az alapanyag durvasága az egyik oka annak, hogy sok edényük tört össze már az előállítás során, még a használatba vétel előtt. Az agyaghoz 5-lo milliméter hosszúságúra aprított finom növényi részeket, pelyva szerű anyagot kevertek. Első gondolatom az volt, ezt azért tették, hogy a kiégetés után, amikor a növényi réazek helyén üregek képződtek, az edényfal porózusáé váljon. Ezzel pedig a fal statikája, rugalmassága, teherbírása fokozódjon. Biológus szakértő munkatársam, Cs.Zsoldos Rózea véleménye alapjón gondolni kell mósik magyarázatra is. Szerinte lehetséges, hogy a korongozés nélküli edénykészités közben az agyag kellő formatartósát kívánták a készítők fokozni. Az is megállapítható, hogy használtak finomított a-