Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK - Jakab Béla: Szaporodásbiológiai megfigyelések a fehér gólyánál

a háromévesek: és ennél idősebbek köréből adódik. A vonulásban és kóborlósokban résztvevő fiataloknak szintén nagy százaléka elhullik. A nemi érés ideje egyedenként változó. Alatta fokozatosan alakul ki a hazatérés ösztöne, majd a fészekhez ragaszkodás Ösztöne ée végül a nemi éréssel együtt fokozatosan megerősödik az ivadékgondozás ösztöne is. Kétévesen előfordul az ivaréretteég /egy tojóról tudunk Spanyolországban/, de ez nagy ritkaság. Legtöbben a három-ötéves korúak vesznek részt először a költésben, de némelyik még későbben, hat-hétévesen. A fiatal hazatérők általában későn érkezők. Többségük még nem vesz részt a költésben. Nem töltik az időt fészeképitéssel, párképzéssel, még nem teljesen ivarérettek. A fészekhez ragaszkodás ösztöne már jelentkezik bennük és ebből adódóan támadják, zavarják a fészkelő párokat, költésüket. Ez nem ritkán verekedéssé is fajulhat, miközben tojósok, sőt fiókák is pusztulhatnak. Egyébként a költési idő alatt a költésból valami okból kimaradt /vedlés, özvegyen maradt, fé székről elűzött, stb./ öreg gólyák társaságához csatlakozva csapatban kóborolnak, együtt táplálkoznak és rendszerint facsoportok fáin éjszakáznak. Az első alkalommal költésbe kezdő fiatalok kirepülésük helyétől 25 km-es körzeten belül raknak vagy foglalnak fészket, de a gyűrűzések segítségével nagyobb távolságok /600 km-ig/ szintén ismertek. Szintén későn érkezők. Évek folyamán válnak fokozatosan korábban érkezővé. Nem véletlen - írja Schüz - egy kilenc éves tojóról a feljegyzés, hogy 4-5-6-évesen ápr. 2o., ópr. 12. és márc. 27-én érkezett haza, 7-9 évesen pedig már márc. I0-I3 között /Schüz, 1981/. A későn érkezés hátrányait a szaporulat szempontjából már fent emiitettük. A szaporulat biztositéka a fajra jellemző teljes ée egészséges fészekalj és annak minél jobb kelési eredménye. A fészekalj nagyságát, az egy fészekbe lerakott tojások összes