Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK - Jakab Béla: Szaporodásbiológiai megfigyelések a fehér gólyánál

eégét a gólyánál nem könnyű megállapítani a fészek megközelítésének nehézsége miatt. Általában a kikelt fiókák száma után következtetünk a fészekalj nagyságára. 3-6, leginkább 4 tojásnak tartjuk a gólya teljes fészekalját. M. 31oesch 84 fészekaljat vizsgált, naponta ellenőrizte a fészkekben a lerakott tojások számát. Megállapította, hogy a os fészekalj nem is olyan ritka /3o %/. A teljes fészekalj átlagos nagysága pedig 5 tojás. Az esetek többségében azonban nem kel ki mindegyik tojásból fióka. Bloesch 25 hetes fészekaljat vizsgált. A to-, jások termékenyültségét illetően megállapította, hogy jobb az arány a lerakás sorrendjében a 3-as és 4-es számú tojásoknál /34 %/, rosszabb az l-es, 5-ös és 6-os tojásoknál /72 %/, À kelési eredmény is legjobb a 4-ee számú tojásoknál /84 %/, gyengébb a 2-es és 3-as tojásoknál /76 i>/, a legrosszabb az 1- 5- és 6-os számú tojásoknál /64 %, es 52 *>/. Az 5- 6-os tojásoknál gyakori a kelésérett embrió elhalása. Rontja a kelési eredményt a kelési időtartam elhúzódása, pl. 6-os fészekaljnál 4-5 nap helyett 9 nap, azután a to jások meghűlése a költési idő végén, továbbá a környezet szennyeződéséből kifolyólag a mérgek kumulációja a tojó szer vezetében, ami a tojásképződésre károsan hat. Vizsgálataink szerint a kelési eredmény és feltételez-* hetően a fészekalj nagysága is összefüggésben van az időjárási tényezőkkel. Különösképpen a napfénytartam megyénkénti megoszlása mutat szoros összefüggést az 1-6 fiókás fészkek megyénkénti megoszláséval. A nyugati és északi megyékben évi átlagban 2oo-3oo órával kevesebb a napfénytartam mint az alföldi megyékben. Ez megmutatkozik nyugaton és északon a 2 fiókás, az alföldi megyékben a 3 fiókos fészkek dominanciájában. A kikelt fiókaszómot tovább gyéritik a fiókanevelés ideje alatti károsodások.