Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK - Csizmazia György: A kurgánok gerinces állatainak vizsgálata

tő mértékben megváltozna az ökorendszer tartalma vagy mű

1ködése: a megmaradó fajok terjeszkedése betöltené az igy keletkezett űrt. Felületesen nézve úgy tűnhet, hogy az ilyen változásnak nincs jelentősége, hogy az elpusztított faj nem volt fontos! Az a tény, hogy ezt bármelyik fajjal megtehetjük, aláhúzza ennek az érvelésnek a gyengeségét. Több faj, vagy akárcsak néhány eltávolítása azonnal jelentős hatással járna még akkor is, ha a környezet esetleg nem változna meg. A legfontosabb hatás valószínűleg az öko rendszer stabilitásával kapcsolatos, azzal a képességével, hogy gyorsan alkalmazkodjék a bármikor bekövetkezhető környezeti változásokhoz. Elképzelhető tehát, hogy egymást átfedő funkciókat betöltő különböző fajok jelenléte növeli a stabilitást. Erre mindenképpen szükség van az erősen meggyengített "mezőgazdasági kultúrkörnyezet" mellett. Tehát ez a kutatási hipotézis választ ad arra a kétkedő kérdésre is, hegy egy-egy kisfelszinű kurgán élővilága fennmaradhat /védelem esetén/ szigetként a sivár agrárökoszisz témák között. ÍÍZ emiitett elméleti indoklás alapján tehát a kurgánok minden fajénak fontos szerepe van /természetvédelmiig különösen kiemelt magas Ft-értékre taksáltak mellett, pl a nem védett mezei veréb is lényeges szereplő/ a tovább élő funkcióban. Az eddig általam bejárt kurgánok: a csongrádi út melletti Széki halom, a kengyeli szélmalom-domb, a Tiezaörs és Nagyiván térségében lévő érintetlen halmok, a szabadkigyósi és kétegyházi puszták ősi aradi hadiútja mentén simuló dombok, a pusztaszeri Császárné halma, a Xiszombor melletti Hados halom, Tóth Miska halma és a ferencszállási kübekházi csatornák között lapuló Mók halma. Ezeket vizsgáltam, elsősorban gerinces élővilágukat, de természetesen botanikai és mikroklimatológiai adatokat is gyűjtöttem, tizekről röviden podromusként a következőket jelezhetem: leg