Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982
TERMÉSZETTUDOMÁNYOK - Csizmazia György: A kurgánok gerinces állatainak vizsgálata
jellegzetesebb növényeik az Agropyron criatatum, Stipa capillata, ezek szinte kivétel nélkül mindegyiken előfordulnak és a vegetációk gerincét alkotják. Az egyedi eltérések abban nyilvánulnak meg, hogy ezekhez milyen más fajok társulnak. Az esetek egyik részében további löszpusztai fajok gazdagítják a flórát. Pl Filipendula hexapetala, Xerantemum annuum, Dianthus pontedere, Phlomis tuberosa, más esetekben viszont ezek hiányoznak és helyettük jóval "kozmopolitább" növények lépnek. Pl: Sambucus ebulus, Salvia austriaca, oalvia nemorosa, Nonea pulla, Galium verum, Falcaria vulgaris, Pimpinella saxifraga, Silène otites, Senecio jacobaea, Festuca vaginata, Kochia prostata, Thymus sp. stb. A mikroklima méréseket Therraohygrograf TZ 18 automata műszerrel és talajhőmérőkkel végeztem..Megállapítható volt, hogy a környező laposoktól a kurgán talaja jóval kisebb mér tékben melegszik fel, ennek oka részben az összefüggő gyeptakaró, a kisebb sótartalom és a nagyobb kapillárisú vizemelés. A talajvíz mélyebb helyzete ellenére itt a talaj ned vesebb, mint pl a sziklapos területeken. A talajhőmérséklet napi ingadozása is kisebb, mint a szikesek felszínén, a gyengébb felmelegedés kiegyenlítettebb hőmérsékletjárással társul. 25 cm magasan viszont a levegőben a kurgán a nap minden szakaszában melegebb a környező térszinnél. Éjszaka hidegebb levegő a mélyebb területeket foglalja el. A nappali eltérés elsősorban a kitettség különbségeire vezethető vissza. /Napsugarak beesési szöge/. A kurgánok dombjai speciális mikroklímával rendelkező érdekes élőhelyek, s élőviláguk is ehhez adaptálódott az évszázadok során. Az Amphibiák közül él itt Pelobates fuscus, Bufo bufo, Hyla arborea. A keptiliák 4 faja a következő: Lacerta agilis, Lacerta taurica, Lacerta viridis, Ablepharus kitaibelli /ritkán II/.
