Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Néprajz - Szenti Tibor: Gabonatárolás a vásárhelyi tanyákon

A hombárokat építették: tölgyfából, deszkából, tapasztassál vagy anélkül. Eleinte akadt köztük fedetlen, később deszkával, zsindellyel, cseréppel födték. Egy tölgyfa hombár hossza 2 öl, szélessége 1 öl volt. Űrméretűk igen változó: 13, 16, 4o, 8o és 95 köblöst is találtak. Megkülönböztettek "olaj és tót hombárt." Építésükre még az is jellemző volt, hogy mind a hombárt, mind a górét a gyakori adás-vétel során elvitték, tehát szétszedésük nélkül, egyben szállíthatók voltak, tóig a górék belül osztatlanok, a hombárokba 1-5 rekesz került. A hombáron az ajtó mindig az egyik hosszanti oldal közepén, a górénál a rövidebb oldalon, az egyik végén volt találnató. A tárolást tekintve, jelentős különbség a két típusú építmény között az, hogy a hombárban tisztított szemes terményt, míg a góréban elsősorban csöves kukoricát tartottak. A hombár teljesen zárt falú. A tapasztott, főleg vályogból, téglából készült hombár falón a tetőzet alatt volt néhány szellőzőnyílás, míg a desrhafal esetében a té~ rolási magasság fölött zsilipszerűen elzárható, tolizáras nyílásokat képeztek ki. A góré lécvózas. A lécek között, azok szélességével megegyező távolságokat hagytak ki, így az egész építmény igen szellős. Az 195o-es évektől kezdve terjed a vásárhelyi tanyákon a szíikséggóré | amely úgy készül, hogy négy, hat akécoszlopot leásnak, alját a talajtól kb. 4o-6o cm-re bedeszkázzék, majd a vázát drótszövettel körbeveszik. A tetejére száriziket, kátránypapírt, hullémbódogot és műanyag fóliát helyeznek. 4. A gabonatárolás legelterjedtebb építménye volt a kamra. Kezdetben a tanyaházban kaptak helyet. A gazdaság fejlődésével a kamra használatbavétele elkülönült és alapvetően 4 típust tudtunk megkülönböztetni. a/ Maradt továbbra is a mindönös kamra

, ahol több tá75