Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Néprajz - Szenti Tibor: Gabonatárolás a vásárhelyi tanyákon

roló nem állt rendelkezésre. Ebben az élelmiszerek, a termer.^, a háztartási és a gazdasági eszközök, szerszámok is helyet kaptak. b/ Ahol legalább két térolóhely volt, kialakult az éléskamra

. Itt legfeljebb zsékban vagy ládában tartottak kenyérgabonát. c/ Kialakult a terménytároló kamra: elsősorban a vetőmag, a kenyérgabona és a takarmány elhelyezésére szolgáló életöskamra. d/ Végül elkülönült a háztartási és gazdasági eszközöket, szerszámokat, az elhasznált tárgyakat tároló helyiség, amelynek általában jelző nélkül ceupán kamra volt a neve. A különböző típusú kamrák leggyakrabban a tanyahéz egyik helyiségeként épültek. A hagyományos beosztás, vagy is a szoba-konyha-kamra esetében a mindönös- és az éléskamra állt a lakóhelyiségekkel egy fedél alatt. A szerszó moe- és az életöskamra elsősorban toldalékként épült hozzá, vagy az egyéb, nagyobb építményekhez csatlakozott. Életöekamrót találtunk istállóval, színnel és óllal egy fedél alatt. Különólló építményként igen ritkók. Az életöskamra elengedhetetlen tartozéka a deszkákból beépített, többfiókos hombár

, amely gyakran oszloplábakon, áll. Az alját deszkával bélelték, ritkábban közvetlenül a döngölt földpadlóból élit. A beépített lábashombár aljánál zsilipszerűen elzárható leeresztő garatok voltak, vagy az elülső oldalfal-deezkók kivehetőek. 5. Végezetül emlékezzünk meg a padlóeterekről, amelyek egyrészét - különösen bő termés idején - akkor is fölhasználták gabonatárolásra, ha a tanyán e célra más helyiség vagy épület is rendelkezésre állt. Elsősorban a tanyaházak padlásterét használték gabonatárolásra . Többnyire az épület szoba fölötti végénél a padlást felsöpörték. Gyakran még föl is mázolták, sőt