Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Néprajz - Szenti Tibor: Gabonatárolás a vásárhelyi tanyákon

védett, lefelé méhkaptórszerűen kiszélesedő gabonésvermek sok szerencsétlenségnek voltak okozójóul. Bennük gyermekek és óllatok gyakran estek áldozatul. Milyen méretűek voltak ezek a tanyai vermek? Egy becsüjegyzőkönyv leírja, hogy 4 verem 7o köböl életnek való. 1788-ból Nagy Ferenc szállásón egy 52 köb'2 f lös vermet említenek. Az egyik tanyai verem pontos leirásét 177o-ből ismerjük: Kristó Ferenc panaszkodik a bírók előtt, hogy Szilágyi János fölbontott szállási vermébe a csikója belé döglött. így jellemzi a vermet: "... nem valami gödröcske lett légyen, hanem valóságos, széles szájú ugyan, mivel mér régtül fogva nyitva állott, de öblös és mélly verem volt, ...a' Tanú a' verembe belé bocsátkozott, de onnét maga erejével ki nem jöhetett, hanem más ember húzta ki a' verembül." A gabonásokat ásóval, illetve rövidnyelű, kapa formájú eszközzel, a verömvágó

val mélyítették. A kitermelt földet kosárba rakták és kötéllel fölhúzták. Belül a falát agyaggal, törekes, polyvés sárral kitapasztották, majd kiégették. Egy-egy tanyán a XVIII. században 5-12 verem is készült, de 3anga Pál szállásán 1793-ban 2o vermet becsültek.

4 A leírásból azt is megtudjuk, hogy közülük csak 3 volt üres, 5-ben búzát, 8-ban árpát, 2-ben ocsút, l-ben zabot és l-ben árpával kevert kölest tartottak. A XIX. század első felében a napóleoni háborúk tetemtette gabonakonjuktúra hatásóra a vermek szórna tovább növekszik. 375 becsült tanyán 316 gabonásvermet találtak. Az egyik széllástanyén 26-ot. A földbevájt vermeket Vásárhely hatérában korán fölváltják a föld fölé vályogból épített gabonatárolók: a vályog- és kemencevermek

. A becsüjegyzckönyvekben már 1812-ben megjelennek. 1848-ig 34 vályogvermet írtak össze. A kemencevermek átlagban 2-2,5 m. magas, 1,5-2 m.