Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Néprajz - Szenti Tibor: Gabonatárolás a vásárhelyi tanyákon

alapátmérőjű, felül sárfedéllel borított vagy oldalnyílással ellátott, kívül-belül tapasztott, kúpos épületek voltak. Néhány XIX. század eleji kemenceverem űrméretét is följegyezték. Ezek szerint akadt közöttük 3o köblös is. Tárkány Szűcs Sándor adatközlőnk 191o körül a téglási tanyaréezen még látott vermeket, amelyek kenence alakúak voltak és mélyítettek, mintegy 6o-7o cm-re nyúltak a talajszint aló.Vargha László-^ az 193o-as években a szomszédos Szegvér község határában írt le olyan kerek vályogépítményt, amelynek a födémmel elválasztott alsó részében sertést tartottak, fölül pedig gabonát tároltak. A viszonylag nagy veremszámok ne tévesszenek meg bennünket, mivel a földbevájt és a fennálló vermek a XIX. század első felében együttesen 35o darabot tettek ki, de ez 82 tanyán oszlott meg. A többi gazdaságban más fajta tárolásról kellett gondoskodni. 2. A tanyai gabonatárolás másik, igen archaikus építménye az életöskas és az életösház volt. A szállási építmények között, a XVIII. században már a földvermekkel párhuzamosan ,megjelentek. Mint a neve is mutatja, az életöskas kosárfonó fűz gallyaiból készült, fonott, nagyméretű, szögletes kas volt középen nyíló ajtóval. A kast kezdetben vélyog-, később téglalábakra állították. A kas oldalaira és az aljóra kívülről saroktól-sarokig átlósan lécet, rudat erősítettek merevítőnek. Kívül és belül betapasztottók. A becsű jegyzőkönyvekből megtudjuk, hogy az egyik XLX. század eleji életöskas 2 rekeszű, hossza 4 1/2, szélessége 1 1/2 öl volt, de akadt 1 1/2 öl hosszú és 1 öl széles példánya is. Egyike 4o köböl űrtartalmú. Fonásukról megjegyezték, hogy "vesszőből font, vessző kas, sövényből fon va. " A bennük tarolt különböző fajta gabonák elkülönítésére már az életöskas belsejében megjelenik a választó- vagy rekeszfal.