Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Régészet - Trogmayer Ottó: A Porta Speciosa ürügyén

Trogmayer Ottó: A PORTA SPBCIOSA ÜRÜGYÉN A középkori Magyarország sokak szerint legszebb építészeti alkotása volt az esztergomi Szent Adalbert székesegyház, a "Szép templom". Valószínűnek tartható, hogy építését az ezredfordulón kezdték el. 1188 és 1198 között a templom leégett, újjáépítését a középkori magyar építészet egyik fénykorában, III. Béla király uralkodása alatt kezdték el. A templom végső kialakításával Jób érsek jelentős szerepet játszott /1185-12o3/. Nem kí vénünk most kitérni a templom részletes történetére, csu pán a főbejárat, a Porta Speciosa ürügyén szeretnék egy elméletet ismertetni. Maga a kapu 1764-ben pusztult el, néhány töredéke és Széles György leírása alapján részben rekonstruálható. Az elmúlt esztendőkben Horváth István foglalta össze mindazt, amit a Szent Adalbert székes egyházról és a Porta Speciosáról tudhatunk. Az alábbiakban az ő szövegét idézzük. "A Porta Speciosa hármas osztású kapu volt, melynek két kü"Vső, alacsonyabb /vak/ íve zetében szentek képei voltak, középső, magasabb ívezete alatt nyílott a lépcsős béleletű kapu. A kaput négy pór vörös márvány falhaséb és négy pár márvány oszlop tagolta. Ilyen oszlopok voltak a mellékfülkék oldalén is, míg a homlokzat síkjóban futó külső ívezeteket egy-egy vörösffiárvóny oszlop tartotta, melyek a kapu két oldalán fekvő vörösmárvóny oroszlánokon, ill. a vakfülkék szélén térdelő fehérmárvány ember-alakok hátára támaszkodtak. A kapu díszét színes márványból készített képek adték: a mellékfülkékben próféták, - jobboldalt, fentről lefelé: Dániel, Zakariás és Izaiós, baloldalt Keresztelő Szt János és Ezekiel volt létható, az alsó kép elpusztult /itt talán Jeremiás állhatott/. A kapufél jobb oldalán: Szt. Péter, Szt. János és Szt. Adalbert, baloldalt: Szt. Pál, Szt. Máté és Szt. Miklós, a szemöldökgerenda alsó