Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Régészet - Trogmayer Ottó: A Porta Speciosa ürügyén

részén angyalok helyezkedtek el. A szemöldökgerenda felső részén a két építtető: III. Béla király /1172-1196/ a vér, Jób érsek /1185-12o3/ a bazilika képe mellett térdelt. A timpanonban Szűz Mária trónolt a gyermek Jézussal, mellette kerubok, jobbján Szt. Adalbert, balján Szt. István király /a kezében tartott mondat-szalsg értelmében a Szűz oltalmába 8Jénlott8 az országot./ Két szélén egy-egy egyházi férfi és egy-egy fa állt. A középső ívezet felett, a fehér és vörös márványból kirakott homlokzati falfelületen kétoldalt egy-egy kiterjesztett szárnyú sas alakja volt még látható." A kapu rekonstruálásánál fontos szerepet játszik egy ismeretlen műrész festménye a Porta Specioséról, pontosabban annak középső ívéről, mely 1741-1751 között készülhetett Klimó György megrendelésére. A festményt jelenleg a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Neves műtörténészek részletesen elemző tanulmányai alapján fel kell tételeznünk, hogy a Porta Speciosa 1188-1196 között, tehát még III. Béla király életében készülhetett . Sajnos^István király alakja a megmaradt töredékekből egész pontosan nem rekonstruálható, így elsősorban a Klimó-féle festményre kell támaszkodnunk, feltételezve, hogy az egykori művész csaknem fényképszerű pontossággal másolta le a kapu díszeit. István király fején ugyanis e kép szerint nem az a magyar korona van, melyet napjainkban a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében láthatunk. Ha feltételezzük, hogy III. 3éla királyt ezzel a jelvénnyel koronázták meg, esetleg abban a tudatban, hogy az István király koronája volt, akkor mindenképpen fel kell tételeznünk azt is, hogy a szent királyt ezzel az attribútummal ábrázolták volna a Porta Speciosán. Mivel a Klimó-féle festmény nem ezt bizonyítja, fel kell tételeznünk azt is, hogy III. Béla koróban a görög és latin koronát még