Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Művészettörténet - Szuromi Pál: A Mednyánszky-kutatás gondjai és lehetőségei

ben, a többi alkotás Európa-szerte kallódik. Tetemes mennyiségű képanyag található egyebek közt Szlovókiéban, ugyanakkor a művek egy részének a lelőhelyét nem ismerjük. Ezek a tények alaposan megnehezítik az életmű teljesebb feldolgozásét, egyben nyilvánvalóvá teszik, hogy egy szisztematikusabb igényű katalógus összeóllitósának nincs meg a realitása. Reális feladatnak látszik viszont tovóbbra is a Kállaihoz hasonló felderítő, anyaggy'jtő munka folytatása, ha nem is áltathatjuk magunkat a teljesség megközelítésével. S ezzel párhuzamosan igen fontos lenne egy nemzetközi összefogással létrehozható gyűjteményes kiállítás szorgalmazása, ahol az eddigieknél mindenképpen átfogóbb képet kaphatnánk Mednyánszky László munkásságéról. Ám a hazai gyűjteményekben lévő művek feldolgozása sem tekinthető befejezettnek. A töredékes anyagismeret pél déul számos bizonytalanságot okoz a kronológiai minősítéseknél. Jellemző, hogy az 1952-es jubileumi tárlat képjegy zekében egyszerűen nem szerepeltek évszámok. Mint ahogy az is előfordult, hogy egy-egy időközben előkerült munka alapjén egy évtizeddel is eltolódott a Kállai-féle óvatos datálós, róadósul kiemelkedő alkotósok esetében. Fokozott elővigyázatosságot, alaposságot igényel tehát a Mednyánszky művek periodizálésa. Aligha lehet figyelmen kívül hagyni ilyenkor a sajátos festéstechnikai, fakturális tényezőket, nem is beszélve a forrásanyagokról, a kutatási eredményekről. Érdemes szóba hozni ez utóbbi mozzanatokat is, hisz a közelmúltban publikólt feldolgozásokban helyenként éppen ebből adódnak a pontatlanságok. A katalogizólési kérdések mellett az életmű tartalmi értelmezésében is felfedezhető egyféle szimplifikóló tendencia. Más alkotók esetében is bebizonyosodott mór, hogy veszélyes és félrevezető dolog jobbéra csak a művészi önvallomósokból, naplójegyzetekből magyarózni a műveket, a