Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Művészettörténet - Szelesi Zoltán: Szegedről indult híres művészek

vott harcát elszántan tovább folytatta. Ennek eredményeként írhatta öregkorában papírra vetett memoárjában Csáky azt, hogy "

... én hoztam létre az első kubista szobrokat, melyek rámterelték a párizsi modern művészek éa mű értők figyelmét.

" A magyarságát, sőt szegedi származását mindig is hangsúlyozó mester Párizsban létrejött gazdag életműve az ötvenes évek végétől vélt ismertté előttünk. Szobrászaténak tartalmi és formai magasrendűségéről fogalmat nyerhettünk, a montmartrei műtermében tett látogatósok alkalmával. A párizsi és más világvárosok múzeumaiban őrzött modern szellemű kompozíciói, a szózad kezdő évtizedeiben megújhodott európai szobrászat pozitív jegyeit hordják magukon. Csáky József vólogatott műveiből 1959-ben Budapesten sikeres kiéllitóst rendeztek. Ez alkalommal - több mint félszázados tóvollét utón - az idős mester hazalótogatott. Rövid, de néhány boldog napot szeretett szülővároséban, Szegeden is eltöltött. Emlékként itt hagyta egyik remek szobrát, a Táncosnő című alkotásét f^a^klauzól tér finom lirájú disze lett. Életművéről - önéletrajzának felhasználáséval készült - magyar kiadvány megjelenését sajnos nem tudta megérni, mert 1971 tavaszán Párizsban elhunyt. "Emlékek a modern művészet nagy évtizedéből 19o4-1914" cimű memoárja, Csáky József pélyéjónak első - vegyis legfontosabb - dekédját Öleli fel. Ebből - egyebek mellett - kitűnik, írja Németh Lajos

, hogy Csáky "

... Párizsban megismerkedett az ott tanulmányokat folytató haladó magyar művészekkel, a Nyolcak tagjaival, akik ugyancsak a kor avantgárdé irónyai felé orientálódtak. Csáky lényegében az ó társuk volt, mű vészettörténeti helye valahol az École de Paris kubista szárnya és a Nyolcak, illetve annak utóda, a KUT művészetének a találkozási pontján határozható meg. A kubizmusból Csáky mindenekelőtt a geometrizéló formaadóst tanulta meg, a tér ana lízisében nem ment el odáig, mint Archipenko, Zadkine vagy