Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Művészettörténet - Szelesi Zoltán: Szegedről indult híres művészek

Gonzales. Ebben, és hogy lényegében egész élete során ki tartott a kubista alapelvek mellett, a festő Kmetty Jánost említhetjük Csáky igazi művészi rokonának." Az utóbbi évtizedekben a feledés homályéba került magyar mester emberi és szobrászati értékeinek rehabilitációjára mozgalom indult meg. A magunk részéről azzal járulunk ehhez a nemzetközi akcióhoz, hogy az 196l-197o között hozzónk írt - s a Móra Ferenc Múzeumnak adományozott - több mint nyolcvan levelének legfontosabb részleteit múzeumunk évkönyvében jelentetjük meg. Csóky József egyik fiatalkori szobrot, a Fürdőző nő című itthon készült fafaragását, a művész barátja, Szolcsónyi Gyula

, szegedi sírkőszobrász őrizte sokáig. Csákynak ez az első plasztikai munkái közé tartozó szignóit szobor - dr. Kovács József helyi műgyűjtő szívességéből - itt került nyilvános bemutatásra először. A bácsborsódi születésű Moholy-Nagy László /1895-1946/ a délvidéki Mohóiról került özvegy anyjóval és öccsével Szegedre. Az itteni főgimnáziumban tett érettségi utón, 1913 őszén Pestre költözött, hogy jogot hallgasson. Tanulmányait az első világháború szakította félbe és mint frontkatona súlyos sebesülést szenvedett. Odesszában, majd Szegeden gyógyítják és időtöltésből akkor kezd rajzolgatni. A művészet felé fordulásának döntő lépéseit 3udapesten kezdte meg. Uj szellemű alkotásait 1918-ban a Nemzeti Szalonban mutatta be. Ezután ismét Szegedre jött és itt - a forradalmak idején - Móréval és Juhász Gyulával is barátságot kötve hozta létre arcképüket. Úgyszintén azt az érdekes portrét is, melyet a Móra mellett könyvtároskodó Fischof Ágotáról festett. Az e periódusóba tartozó Kézimunkázó nő című rajzót a szegedi múzeum őrzi. De az akkori, fiatal Moholy-Nagytól szórmazó vázlatokat és festményeket, a vele kapcsolatban álló szegedi családoknál is találtak. Tisza-