Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Új- és legújabb kor történet - Halmágyi Pál: A makói termelőszövetkezetek fejlődésének kronológiája

-külön azt a munkamennyiséget, amit egy tagnak egy nap teljesíteni kellett, illetve hogy a különböző fajta műnkéért hány munkaegység jór. Később erről központi munkaegységtóblázatok készültek. Az éves eredményből levonták a kiadásokat, a gazdálkodás folytatásához szükséges összeget, a különböző tartalékokat, s a fennmaradó részt osztották fel a tagok között úgy, hogy először a bevitt földtulajdon után adták ki a haszonbérnek megfelelő összeget /földjáradék/, s ezután osztották fel az eredményt az elvégzett munka, a meg7 szerzett munkaegység arányában. A makói levéltárban ebből a korai időszakból fennmaradt egy igen becses jelentés, melyben a város polgármestere jelentette a Makón működő termelőszövetkezeti csoportok nevét, alakulásuk idejét, típusukat, a tagok szómét, földterületük nagyságét, működési engedélyük meglétét, illetve annak iktatási számát. Az 1949. szeptember 16-án kelt jelentés szerint 13 csoport működött a városban, név szerint: Révai, Vasvári, Szakasite, Ady, Dózsa, József Attila, Felszabadulás, Köztársaság, Gerő Ernő, Táncsics, Petőfi, Kossuth és Úttörő. Alakulásuk évének 1948-at tüntették fel. A 13 csoport közül a nagy többség /8/ I. típusú; 4 II. típusú; s az Úttörő III. típusú. Tagjaik száma 8 és 24 között ingadozott, földterületük 3o-tól 293 holg dig terjedt. Valamennyi csoport engedélyezve volt. Ugyanezen az őszön kezdődött a városban az első részleges tagosítás, amelyről dr. Forgó István írt értékes beszámolót /I. Makói Múzeumi Füzetek/. Kiss Imre polgármester jelentése után két hónappal Földházi Imre polgármesterhelyettes adott jelentést a Központi Statisztikai Hivatalnak, melyből az derült ki, hogy a tszcs kezelésében lévő földek döntően szántó művelési égúak, alig van közöttük legelő, az is csak 1-2 hold, s egyetlen esetben 4 hold.