Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Új- és legújabb kor történet - Halmágyi Pál: A makói termelőszövetkezetek fejlődésének kronológiája

1949 végén még hórom csoport alakult: a III. típusú Vörös Csillag, az I. típusú Béke és a Viharsarok. Ugyanekkor a Dózsa, József Attila és Köztársaség II. típusúból III. típusúvó, a Táncsics I. típusúból II. típusúvó alakult, a Révai, Szakasits, Ady, Gerő csoport pedig beolvadt a Kossuth tszcs-be. 1950- ben a Petőfi területe az Igósi-úti Állami Gazdasághoz került, tagsága pedig a József Attila tszcs-be lépett ét. A Viharsarok ekkor fejlődött III. típusúvá, a Vörös Csillag pedig beolvadt az Úttörőbe. 1951- ben újabb csoportok alakultak: a II. Kongresszus a Petőfi 2., a Szabadföld és az Uj Élet, valamennyien I. típu8Úsk. 1952- ben a Táncsics területelcsatolás miatt Békés megyéhez került. Megalakult az Alkotmány, Felszabadulás, Sza bad Nép és Új Barázda tszcs, valamennyien I. típusúak, és a Hunyadi tszcs, amely III. típusú volt. 1952. szeptember 16-án Makó Ceongród megye első termelőszövetkezeti vóroea lett. A város területének 84 »-én ekkor már szövetkezetek gazdálkodtak. 1955-ben a Szabad Föld csoportból 3o tag és 45o kh. föld Békéssámsonhoz került. Az Uj Élet csoport az Uj Barázda egy részével III. típusúvó fejlődött. Megalakult a Haladés csoport, s a Felezabadulós tagjainak egy része is ide lépett ót. 1956 ősze a makói termelőszövetkezeti mozgalomban nem jelentett törést. Egy tsz sem oszlott fel, sőt a szövetkezeti keretekbe beilleszkedni még mindig nem tudók, vagy akarók távozásával, a csoportok inkább megszilárdultak. 1957- ben a Haladás III. típusúvá alakult és csatlakozott hozzá a kiszombori Uj Élet. 1958- ban a Köztársaság csoporthoz csatlakozott a ferencszállóei Úttörő tszcs, a Haladáshoz pedig a kiszombori Fetőfi.