Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Új- és legújabb kor történet - Zombori István: Bél Mátyás munkájának előzménye: Parschitius Kristóf országleírása 1705-ből

ország leírását tartalmazza, 1705-ből. Hosszú ideig tartó, aprólékos keresgetés éa nyomozás után aikerült a 8zerző életének legfontosabb állomásait földeríteni. I643 körül azületett a Felvidéken, Rózsahegyen, evangélikua caaládból. Kéziratában magát nemesnek vallja. Evan gélikus iakolában végezte tanulmányait, majd külföldre ment. Előbb Roatockba, azután 1666-ban Wittenbergbe, az evangólikuaok akkori legkitűnőbb egyetemére. Elmélyülten foglalkozott irodalommal éa teológiával. Kortáraai éa a kéaőbbi életrajzi lexikonok napjainkig mint költőt éa teológust tartják számon. Az l660-aa évek végén hazajött, előbb Körmöc-, 1670től pedig Selmecbányán tanít evangélikua i8kolában. 1674» ben a katolikua ellenreformáció főlerőaödéaével őt ia elűzik, caak 1677-ben térhet viaaza, de akkor ae tud háborítatlanul dolgozni. Számoa dieaőítő költeménye jelent meg, nelyeket korabeli hírea azemélyékhez írt, ill. több teológiai müve/főleg Lipcae, Drezda, Wittenberg, Roatock atb. nyomdáiban/. 1687-ben Pozaonyba ment, hogy ott réazt vegyen az orazággyűlésen. De az itteni érdekea világ, az orazág rendjei annyira lekötötték, hogy nem tért via8za időben, ezért az iakola és az egyház vezetői megfoaztották hivatalától. Ekkor viaazatért Wittenbergbe, ahol magát a magyarországi valláaüldözés áldozataként tüntette föl /ekkor már Európa-ezerte ismerték a gályarabnak eladott prédikátort