Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Új- és legújabb kor történet - Zombori István: Bél Mátyás munkájának előzménye: Parschitius Kristóf országleírása 1705-ből

esetét és más erőszakos cselekményeket/. Ettől kezdve Parschitius mint szegény, hazájából számkivetett egyén tünteti föl magát, még Írásaiban is. Közben keményen dolgozik, elsősorban elhagyott hazája sorsa érdekli. Az I69O—ea években születik meg két nagy imïve

: az egyik az 1702-ben, Wittenbergben kiadott "Magyarország fejedelmeinek és keresztény királyainak jegyzeke" és a másik, a végleges formában csak 1705-körül befejezett "Magyarország 74 vármeCTéjének leírása.

a Számunkra ez a munka a fontosabb. Ugyanis ezzel vetette meg a magyar tudományban azokat az alapokat, amelyekre építve Bél Mátyáa elkéazíthette hatalmas munkáját. Hangaúlyozni azeretném, Parachitiua nem caak azzal végzett nagy munkát, hogy rengeteg konkrét anyagot qsszegyűjtött, hanem leírásának meaaze mutató módszertani újdonságai vannak. Parschitius 1713—

ban halt meg Wittenbergben. Halála után - ma még nem ismert módon - fenti kézirata Bél Mátyáshoz került. Véleményem szerint ez a mu erősen hozzájárult, hogy Bél teljes erővel az ríj, vagyis saját korának Magyarországát dolgozza föl. Parschitius kéziratában számos helyen megtaláljuk Bél kiegészítéseit, bejegyzéseit, helyenként javitásait. Valószínű, hogy Parachitiua Descriptiójának terjedelmét figyelembe véve tervezte saját müvét Bél eredetileg 4 kötetre. Végül Bél halála után,