Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Természettudomány - Csizmazia György: Szeged környéki mammológiai kutatások

pótba kerülnek:. Vizsgálataim adatai szerint a Csongrád megyei tanyák fás, bokros vegetációja napjainkban is már 50 ;j-ban károsodik, idős gazdáik már most kitermelik a környező akácokat, eperfákat, nyarakat, jegenyéket gazdasági, emberi-lélektani, okokból. Lie gall ap í t h a t ó. h o gy a magyar tanyarendszer felbomlása a .jelenben intenzív, adminisztratív és gazdasági célzatú irányt vett. A mezőgazdaság érdeke, s már vieít is a motorosfűrész, lángol a csenderes, nádas folt. Eltűnnek a tábla széli fasorok és a kis tanyai bokrosok - helyükbe mono kultúrás 3ivatag lép. Pedig a tanyás biotop, a csenderes táj - ahogy elénic tárul - nemcsak a természet erőinek évezredes összhatása /ligeterdők formai maradványa/, hanem az emberi generációk nehéz, verejtékes munkájának eredménye /Juhász A: Adatok a szegedi tanyák kialakulásához/ - és a későbbi fejlődést előíró alap is. A tanyák pusztulása, kisajátítása után is meg '

:

.üli őrizni a vege tációt, sőt "belenyúlva" minőségileg fejlesztenünk is kellene. Kísérletképpen alakítsuk ki megyénkben a tanyás biotopok vegetációs hálózatát, mozaikhálóját, amely nemcsak mentesíti a rezervátumokat, hanem fontos regulációs szerepet tölt be az agrárö

koszisztémákban és nem utolsósorban a vadgazdálkodásban is. Eddigi .gyűjtéseim szerint 22 emlősfaj találja meg életlehetőségét a tanyás biotopban, a ezek szerepe — bio—