Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Természettudomány - Csizmazia György: Szeged környéki mammológiai kutatások

masszája - anyagforgalma túlmutat kis terjedelmű életterükön. Jelen előadásomban a problémafelismerésen, tények és ötletek felvillantásán túl nincs időm a sok megfigyelés és adat ismertetésére. De egy-két példát azért nézzünk: 1. Vonulás idején - őszi, téli aszpektusban - egy egy kis tanyás akácosban 30-40 erdei fülesbagoly is tartózkodik, ezek köpetanalizise egyértelműen bizonyítja negyfckú "hasznosságukat", anyagforgalmi szerepüket a lucernások, stb. rágcsáló emlőseinek regulálásában. /Schmidt Egon. Lendvai Mária. Sipos György és Csizmazia Gv. adatai/. Ha a tanyás kis csendereseket felszámoljuk /emlős életközösségeket megsemmisítjük/, a ragadozó madarakat természetes táplálékforrásaiktól fosztjuk meg /vonuláskor, fészkelóskor/. A táplálék rezervoák hiányában elpusztulnak ragadozóink, vagy vadgazdaságban károsítanak /Tandari László.

/ Az értelmetlen pusztítás és a mérgezés /Palotás G.

/ is így vezethet emlősgradációk kialakulásához, ügy járunk, mint a rétisasokkal, amelyeknek kipusztulását csak rendszeres téli etetéssel /igen sok pénz!/ tudjuk megakadályozni /Pintha I. Mjkuska. Lórincz I./. 2. A vakond /Talpa europaea

/ száma ijesztően lecsökkent, az Alföld egyes részeiről teljesen kihalt. 1966. évi adataim szerint egy hektáron 6 példány élt /Pusztaszer-lucernás/, ma itt a kemizálás miatt hiányzik. A tanyás biotoi elenderes élőhelyek utolsó mentsvárai a fajnak. A Microtus