Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Régészet - Trogmayer Ottó: A csongrádi vár

repel Csongrád a jobb parton. Hrenkó szerint itt az I56Iben épitett kastellumról lenne szó. Az első kettős elnevezés 1699-ből származik, amikor is Stephan Vallner két Csongrádot jelölt: a jobb parton Csongrád, a bal parton Alt Csongrád megnevezéssel. 1716-ban Cyriacua Blödtner ugyancsak két Csongrádot jelöl. Blödtner térképén Csongrád szigeten fekszik, melyet a Tisza két ága ölel körül, a katonai raktár és katonai táborhely azonban a böldi révhez közelebb fekszik. 1732 körül Mikovinyi Sámuel elsőként rajzolja be térképére a Cselebi által említett várat, mely a Tisza jobb partján feküdne, az 1784. évi katonai felmérés pedig jelzi, hogy a belváros és az új város között az ún. kerekárkon töltés vezet át. Ez a kerekárok szembe esik az egykori Kőrös-torkolattal. Rózsa Gábor kutatásai és terepbejárásai során a többszörösen említett alt Csongrádot egy középkori faluval azonosíthatjuk, mely a böldi révvel szemben feküdt a török utáni pusztulás maradványaként, de semmiképpen sem azonosítható a történeti Csongráddal. Ugyanígy nem azonosítható a várhát nevíí határrész sem. Azt hiszem, az 1716. évi felmérés adja a legjobb információt a középkori Csongrádról. Eszerint világosan látszik, hogy a csongrádi vár egy nagy szigeten fekszik, melynek északi szegélyén van az ún. kerekárok, az egykori Kőrös torkolata. E felmérést látszik igazolni Bél Mátyás 1732-ben készült leírása: "A Tisza oly tág kanyarában találhatók nyomai a hajdan igen erős várnak, hogy párezres sereg el tudta rekeszteni és a legnagyobb biztonság162