Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Régészet - Trogmayer Ottó: A csongrádi vár

gal meg tudta védeni. A bejárati részt ugyanis körbeveszik a kanyarulat szíík és szoros medrei, ha pedig a mély árok megtelik vízzel és mindkét oldalról összeköti az árkot, nehezen bevehető szigetet képez. Ezt a tényt szemléltetik az egykori árok maradványai, noha kevesebb bizonyíték van az erődítményre, mint amennyit ugyanez a távolság megkövetelt volna. Mindenesetre a kanyarnak csak egy belső zugában, a Kőrös védelmet nyújtó folyásával, mely tőle északra van, volt megerősítve, felépítve és igen mély árkokkal körülvéve a vár. Ezt még a törökök is vitézül védték. Ma a használaton kívüli árkokon kivül semmije sincs, ezek között áll gróf Károlyi Sándor úri lakóháza. A kanyar más része dél felé egy régen híres, ma már jelentéktelen városkában és nádasokban végződik." /Téglássy I. fordítása/. A Kőrös csak akkor lehetett északra a vártól, ha az a bal parton volt. Az említett Károlyi-féle ház az 1769-ben épült külső városi nagytemplommal szemben állott, az 1722-ben épült belvárosi templomról Bél Mátyás meglepő módon nem tudósít. Mindenképpen tanulságos Vary Gellért egy mondata: "Minthogy a Tisza folyásának ereje nem a rétek, hanem a város oldala felé irányult, s abból majd minden évben egy-két szélső ház beomlott, azért előbb köveket hordtak a Tisza partjára, hogy azok legyenek a gátak a partok alámosása ellen." Ez azt jelenti, hogy a csongrádi várat a XIX. század közepén már teljesen elmosta a Tisza. A lehetséges régészeti adatokat G. Szénászky Júlia gyűjtötte össze, aki több ásatást is végzett. Feltárásai /Ék köz, Ék utca, Kígyó utca, Öregvár utca, Várköz/ egyértel-