Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Régészet - Trogmayer Ottó: A csongrádi vár

lm keth kastelth chynanak, egyiket temerkent, ez imar kéz, masikat chongradon" Adatunk közel egyidős a Pusztaszerre utaló híradással, mely szerint az egykori templomot a török ott is megerősiti. Feltételezéseink szerint a Tisza jobb partján vezető budai hadi út védelmére építik ezeket az erősségeket, ha azonban a Tisza jobb partján állott volna az a csongrádi vár, melyről korábbi adataink már vannak - a janicsárok fizetéséről -, erre nem lett volna szükség. Csongrád a török uralom alatt szultáni khász város, I665 körül Evlia Cselebi az alábbiakban ír róla: "A Tisza partján négyszög alakú kis palánka, melynek tömésfala azonban tíz lépés vastag. Van két kapuja és öt erős bástyája." Itt tehát egyértelműen kis földvárról van szó, azt nem tudjuk, hogy ezen belül avagy kívül - ez utóbbi valószínűbb - helyezkedtek el a török utazó által említett mecsetek, dzsámi kolostor, medresze, elemi iskola, fogadó és a kicsiny bazár. Az 1687-es felszabadulás után valószínűleg az egész település elpusztult, mint arra később visszatérünk. A fellelhető kartográfiai adatokat Hrenkó Pál dolgozta fel /Geodézia és Kartográfia 1977. 423 pp./. Eredményeit összefoglalva az alábbi képet kapjuk. 1514-ben Lázár deák, majd 1546-ban Giacomó Gastaldi térképein a város a Tisza bal partján fekszik, a Kőrös északról határolja. Ez a két térkép szolgált alapul majd két évszázadon át, vagyis Csongrádot minden esetben a Tisza bal partjára helyezték s ez nem lehet véletlen. Egyedül Zsámboky János 1579-es térképén szelői