Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Régészet - B. Nagy Katalin: Az avar „tüszős” öv

pesi E sír ívesen záródó lemeztokjaiban ia "növényi anyag­ból készített hevederszerű csík volt" /PA 1973.121./. A Székkutas-Kápolnadülő 396.sírja alapján a követke­zőképpen gondoljuk az ötrészes dísz fölszerelését a kes­keny övszíjra: a 7,5 cm hosszú, kb 1 cm széles és 2 mm-nyi vastag, kissé ívesen hajló vaslécet bevarrták bőrbe. Az igy elkészült lapos pólya felső és alsó végére ráhúzták a vékony bronzlemeztokokat, melyeket 2-2 szegeccsel a pólyá­hoz és egyben a hátlapot az előlaphoz is erősítették, majd a pontosan közéjük illeszkedő üvegdíszes lemezzel együtt, - a 4 szegecs segítségével - az övszíjra szegecselték. A két háromszögletű lemezt és a többi övdíszt ezt követően, szintén szegecsek segítségével kapcsozták az övre. Fenti elképzelést megerősíti, hogy a székkutasi sír lemeztokjai­ban bőrmaradványt, sőt a bérszélben varrótűtől származó lyukakat találtunk, valamint az, hogy a kerepesi E sír le­meztokjaiban Stieber József növényi eredetű anyagot hatá­rozott meg /PA 1973.122. 15. jegyzet/. Emellett szólnak a székkutasi, győri, alattyáni sírokban megfigyelt alátét­lemezek vagy vaslécek is. A bepólyázott vasléc több célt szolgált. A vasléc biztonságosan, rugalmasan fogta össze a három díazt, de nem tölthette ki a lemeztokokat. Ennek nyilván az volt az oka, hogy a vastagabb és szélesebb vas túlságosan merevvé tette volna az övnek ezt a részét, kö­vetkezésképp használatát kényelmetlenné a viselőjének. A 156

Next

/
Thumbnails
Contents