Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Néprajz - Nagy Vera: Ételkonzerválási eljárások Vásárhelyen

mölcs. Végül ráöntik a felforralt ecetet." A befőttek eltevése a század elején még kevesebb cukorral, sőt cukor nélkül is történt. Sok meggyet, cseresznyét, szilvát, püszkét főztek be, amikből szószókat, mártásokat készítettek. Befőttet sültek mellé csak újabban adnak. Szeptember végén minden háznál készült szilvalekvár. LIás gyümölcsökből ritkán. A szilvát a katlanon, nagy üstben főzték. Olyan keményre kellett főzni, hogy kavargatás közben az üst feneke meglátszódjon. Cserépfazekakba töltötték, majd a kemencében kidunsztolták. Amikor kivették, a tetejét megkenték zsírral vagy vajjal, hogy ne penészedjen, esetleg papírral is lekötötték. A paradicsomot, amit télire főztek, szitán törték át, majd üvegekbe öntötték. Az üvegeket kukoricacsutkával dugták be és kukoricahéjjal kötötték le. A káposzta-savanyítás ugyancsak minden háztartásban általános volt a század elején. A savanyú káposztát többet és többféleképpen fogyasztották mint ma. A család nagyságától és szükségletétől függően 20-50 kg-t tettek el. Savanyításra a kemény fejíí, őszi káposzta volt alkalmas. Eltevéskor a kivágott torzsa helyére kerülnek a fűszerek: só, bors, köménymag, babérlevél. A legyalult aprókáposztát is fűszerezik. A hordóba rétegesen, felváltva rakják az aprókáposztát és a hasábokat. Ököllel, régen súlyokkal nyomkodták össze. ;ía így nem ad elég levet, akkor tapossák is. Végül deszká106