Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Néprajz - Felföldi László: Cigány folklórhagyományok

és örült, hogy megszabadult tőle. Néhány nap múlva azonban, mikor Damaszkusz városánál újra fölállította a kohóját, s munkához látott, a szög újra megjelent. így volt ez büntetésből egész életében s az utódai sem tudtak szabadulni az izzó szög átkától. Ezért kell a cigányoknak mindig vándorolniuk, ezért nem állapodhatnak meg sokáig egy helyen. Ezért feszítették meg Krisztust csak három szöggel, s a negyedik szög azóta is vándorol a világ egyik sarkától a másikig. Az ilyen és ehhez hasonló történeteknek természetesen nincs valóságalapjuk. Nincsenek korabeli szövegek vagy történeti bizonyítékok arra, hogy a cigányság az időszámítás kezdetén Palesztina területén élt volna. Inkább a gyökerüket vesztett cigány népcsoportok törekvéseiről tanúskodnak ezez a mondák, akik, mint minden máa nép, magyarázatot keresnek eredetükre és életmódjukra. A fenti történet bibliai köntöse pedig a kereszténység erős hatását mutatja. A 14. században az európai városok kapuin kopogtató cigányok egyiptomi hercegeknek, a fáraók gyermekeinek mondták magukat s hosszú ideig meg is gyökeresedett ez a hit. Az 1730-as években például a Károlyi grófok levélben figyelmeztették Hódmezővásárhely tanácsát, hogy a város cigány lakói a "fáraók unokái", s mint ilyenek, nemes embernek számítanak. Tehát fölöttük csak a gróf Ítélkezhet, a város nem.