Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1979.

Tóth Ferenc: Makói parasztház az ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkban

tó kertészház felépítésére kerül sor. így a két skarizenban két különböző tipusú ház képviseli a várost. A hagymatermelők zsellérekből emelkedtek fel kisparasz­ti majd középparaszti szintre. A hagymások a 19. század kö­zepén zsellérházban, a század végén kisparaszti, a 20. szá­zadban középparaszti házban laktak. Ez utóbbi időben válik differenciálta a hagymás életmód, elvkorra jelennek meg a hagymatermelés első kézi gépei, tehát ez az időszak mutatha­tó be sokoldalúan. A hagymatermelés virágkora is erre az i­dőre esik. A hagymások főutcájából, a Vörös Hadsereg útja 9 4 • szá­mú ház került kiválasztásra, amelyben egy jeles törzsökös hagymákértész, Diós Sándor lakott. A ház felépítését a Váro­si Tanács vállalta magára.:A kivitelezés rekonstrukció formá­jában valósul meg. A telek jobbos beépítésű, a ház déli fekvésű. A lakóé­pület szoba-konyha-szoba-kamra-kamra tagolású. A szobák pa­doltak, a konyha cementlapos, a kamrák földesek. A téglával burkolt folyosó hosszában gangdeszka fut, végében kiskonyhát alakítottak ki. Az élet a kiskonyhában, az utcai szobában, nyáron a folyosón, udvaron zajlik. Az un. nagykonyha tiszta­konyhává lépett elő, ott még télen sem főznek. A belső szoba tiszta szoba jellegű, bár élelmiszert is tárolnak benne. A kamrából lehet feljutni a padlásra. A második kamra gyökeres kamra volt, ma lomtár. A ház fala 50 cm-es vertfal. A mestergerendás-kisgeren­dás födém náddal borított és tapasztott. A tetőszerkezet sze­lemenes- ollószáras nyeregtető. A fő- és melléképületek hód­- 38 -

Next

/
Thumbnails
Contents