Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1979.

Tímár Péter: A középkori templomok kutatásának jelenlegi helyzete

korinak feltételezett vésztői monostor alapfalaiba a bizánci freskókkal telefestett kockakövek "másodlagos felhasználásban, és azt sem tudjuk, hogy Szeged középkori templomai miért éppen Szent Demeter, Szent Miklós, Szent György tiszteletére, azaz keleti szentek tiszteletére épültek, holott középkori egyházi centrumainkban szinte kizárólag nyugati szentek fordulnak elő. Nem tudjuk, csak sejtjük, hogy a Tiszántúlon és a Maros mentén létezett számtalan korai monostor lakói nem bencések, hanem baziliták voltak. Es vajon Csanádon, az ősi Marosvárott, voltak-e bolgár keresztény előzmények, vagy csupán Ajtony XI. századi telepítésének tudhatjuk be? Nagy statisztikai feldolgozás eredményeket hozhat ott, ahol a történetkutatás már nem léphet előbbre. Az 1700. év előtt létezett Szent György templomok helyét ábrázoló térkép azt mutatja, hogy e védőszent különösen a Közép-Dunántúlon fordult elő halmozottan, a Délalföld pedig fehéx- foltként jelentkezik. Az északkeleti területeken gyakoriságát átlagosnak tekinthetjük. A jelenséget magyarázhatjuk a törökkori pusztulással, az oklevelek megsemmisülésével, de valószínűbb az, hogy Veszprémben állott a már 1109 körül is ódonnak és nagyon réginek nevezett Szent György egyház. Szent István, amikor 1004-ben a bizánci császárral szövetkezve legyőzi a bolgár cárt Szent György ereklyéivel tér haza. Ennek kisugárzása nyilván évszázadokig tartott, de okkal feltételezhetjük, hogy a szóbanforgó délalföldi terület épp ebben az időben még nem volt teljesen nyugati irányi

tottságú. Ne feledjük azt sem, hogy a többi titulus vizsgálatával még adósok vagyunk. A Szent György templomok első említése alap-